Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Matits Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

A múzeumba már ezt megelőzően is került be Balázs Jánostól - 15 - munka.89 2005-ben sikerült a megyei önkormányzat, az NKA és a kulturális minisztérium támogatásával további 11 darab Balázs János festményt megvásárolni a Dr. Vajda Róbert gyűjteményéből és 1 képet egy másik gyűjteményből.

Említeni kell a képzőművészeti gyűjtemény egy másik fontos gyarapodását is, a Berecz Antal90 festőművész által a múzeumnak ajándékozott mintegy 500 művet: festményeket, grafikákat és porcelánokat. A történelmi Nógrád Vármegye északi felén Tőrincsen született művész franciaországi akadémiai képzését követően Németországban telepedett le. Berecz Antal korábban a Miskolci Galériának és ugyanabban az évben mint Salgótarjánba, juttatott egy-egy kollekciót életművéből a losonci Nógrádi Múzeumnak is. Salgótarjánban 2007-ben a múzeumban, majd 2010-ben a művész 75. születésnapján a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban rendeztek kiállítást alkotásaiból.

Prakfalvi Endre a salgótarjáni képzőművészeti gyűjteménnyel foglalkozó a múzeumi évkönyvben 1985-ben publikált írása több olyan dolgot is érint, amelyben változások álltak be. Örvendetes módon a múzeum megszűntette a cikkben említett mindkét letétet.

A pásztói képzőművészeti gyűjteményt - amint erre lehetőség nyílott, 1997-ben - a Pásztói Múzeumban9' helyezték el. A múzeum közelében álló, volt iskolaépületben 2001-ben jött létre a Csohány Galéria. Shah Gabriella, a képzőművészeti ügyek jó képességű gazdája, nagy szakmai hozzáértésről tett tanúbizonyságot a Csohány Galéria működtetése során. A Palóc Filmarchívum megteremtésében és működtetésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, illetve számos pásztói, illetve Pásztóról kiinduló művészeti programnak megvalósítója.

Glatz Oszkár92 és családtagjainak hagyatékát 2008-ban adta át a múzeum Buják községnek, ahol az alkotások egy részéből állandó kiállítást rendeztek a Glatz Oszkár Művelődési Központban.

Idézett írásában Prakfalvi Endre felhívta a figyelmet arra, hogy a képzőművészeti gyűjtemény raktározási feltételei javításra szorulnak. Számos példát ismerünk arra, hogy ipari csarnokok, gyárépületek kulturális funkciót kapnak. Ismeretes, hogy a salgótarjáni és a balassagyarmati múzeumok raktár nélkül épültek meg. Nógrád megyében az ipari tevékenység jelentősen csökkent, és emiatt a használaton kívüli csarnokok mindkét településen optimális raktározási lehetőséget nyújthatnának. Különös módon, habár folytak ilyen irányú tárgyalások, azok nem vezettek eredményre.

89 Prakfalvi, 1982. 6—7.

90 K. Peák, 2007. 282-288.

91 Shah, 2003-4. 185-202.

92 Peak, 1993. 223-232.

123