Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Gerillák, dézsmatagadók és egyéb bűnösök (A megye fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben)
domása szerint mik voltak a kocsikon - pezsgőbor, vászon, különféle ruhák, őrölt kávé, Stearin gyertya, pénz stb. -, valóban csak maradék, amit árverésre bocsátottak. A vita leginkább a körül ment, hogy hová tűnt „Aufenberg tábornok Gosgyakovszki segédjének" kétcsövű puskája, mely 500 forintot ért. Végül nyomára akadtak, hogy több kézen keresztül Szécsénybe került. A december 1-jei tárgyalásról Thuránszky Kristóf esküdtet azonnal útba indították a puska átvételére.30 A szövevényes ügyben december közepén hoztak ítéletet. A legsúlyosabb büntetést - egy év közbörtönben, vason - Hruskai Antal kapta, kinek elég bizonytalan a szerepe az ügyben a vallomások alapján, de szökésben volt. Hárman, akik a nádújfalui határtól Karancskesziig végig részt vettek az eseményekben, 3/4 évet kaptak vason. Fél évre két résztvevőt ítéltek, akik a lovak elhajtásában találtattak bűnösnek. Akiknek még ennél is kisebb súlyú cselekményt róttak fel, „fertály”-nyi (3 hónap) fogságot kellett elszenvedni. Végül a 26 név szerint felsorolt vádlottból 16-ot felmentettek. A nemzetőröket és Ficsúr Andrást például olyan indokkal, hogy mint akkori megyei tisztviselők kénytelenek voltak eltűrni az eseményeket. Míg a markotányosok esetében a katonai törvényszék ítélte úgy, hogy az ügy köztörvényes, a volt gerillák dolgában a fenyítő törvényszék ítélte úgy, hogy az súlyosabb, és részben a katonai törvényszékre tartozik. A lelkészek „kirablása”, vagy Zólyom megyéből állatok elhajtása ugyan még belefértek az egyszerű bűncselekménybe, azonban a Füleken elrejtett fegyverek, a Losoncon elfogott orosz tisztek sorsa, vagy a nagydaróci erdőben meglőtt orosz futár ügye már túlmutatott a fenyítő törvényszék hatáskörén. Október közepén, az első kihallgatások után meg is állapította a törvényszék: Lakatos György, Telek Ferenc és Szabó József tettei nagyobb jelentőségűek, hogy rövid időn belül elítéljék őket. A szolgabíróknak nyomozni kellett még a cselekedetek tisztázása érdekében. A polichnói lelkész esetében szembesítés is történt, mely során Vladár János felismerte Lakatos Györgyben azt a személyt, aki őt „sértő kifejezésekkel vacsora mellett üllőtt felhívta, hogy a Húrban féle leveleket, és a gerillák ellen tartott szónoklatokat rögtön adná át, különben reggel fogja makacsságának következményeit látni. ”31 Lakatos azzal védekezett, hogy abban az időben máshol volt és nem érti, nem beszéli a tót nyelvet. A törvényszék több tanúval való szembesítését rendelte el. Azonban „azért hogy kellő meggyőződést szerezzen magának úgy rendelkezik, miszerint többed magával álítatván elő a nevezett vádlott ezekből biztos tudomány esmértetvén meg a tanúk által”. A tanúk „egyenként a Törvényszék színe előtt felálítoti hat fogoly felmutatásával felszólítatván oda, hogy Dóla Lakatos Györgyöt mutatnák ki, mindnyájan ugyan tsak őtet mutatták ki annak, kire a többi Guerillák között esmerték. ”32 Ennek hatására bevallotta, hogy jelen volt az esetnél. A gyetvai plébános panaszára is csak a szembesítés után ismerte el, hogy Kemény Károly gerilla kapitány rendelte el annak elfogását, mert a divényoroszi jegyző hazaárulással vádolta. Lakatos azt vallotta, hogy ugyan Gyetván volt, de egyik társát ápolta. A divényoroszi jegyző kihallgatásához csatolt irat szerint a vámosfalvaiak „hitelesen meg ösmérjük, hogy lefolyt év Április 4-én amidőn Gverilák helységükön keresztül utaztak ‘s helységünkbe meg álbttak és a fekete sárga zászlót tornyunkból levették s azt 30MNL NMLIV. 107. 113/1849. 31 MNL NML IV. 107. 72/1849. 32MNL NML IV. 107. 95/1849. 96
