Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: A Füleken állomásozó császári katonaság Koháry II. István füleki főkapitánysága idején (1667–1682)
hogy nem bír a német kapitánnyal szót érteni, aki igényt formált egy olyan területre, ahol a magyar katonák ellátására szolgáló építmények voltak. Az alkapitánynak még időben sikerült szétszedetnie és elszállíttatnia a kovácsműhelyt. A mészárszéket is akarta, de azt a német önhatalmúlag addigra mégis lebonttatta, azon a címen, hogy ott ne legyen semmi, ami nem a német katonák ellátását szolgálja. Mindemellett a császári tiszt még a sör és bor áruitatásával is veszélyezteti a magyar katonák jövedelmét - panaszkodott az alkapitány.43 1679 novemberében Koháry kérésére a fellegvárból jött le egy alakulat, mely szintén igényt tartott arra, hogy a magyar készletekből lássák el Bellovics Sámuel tájékoztatta Koháry Istvánt, hogy a németek nem elégedtek meg a korábbi ellátásukkal, hanem elvárták, hogy a tüzelőjüket és szénájukat Bellovics biztosítsa, és hogy ő vonakodott, a muskétások Strassoldo tábornokhoz fordultak, aki parancsot bocsátott az alkapitányra, hogy mindennel lássa el a császári gyalogosokat. (Időközben egy Huppel nevű tiszt is betegségére hivatkozva, 10 lövésszel lejött a fellegvárból, és szintén tűzifát követelt rajta). Bellovics nagyon aggódott a tábornok parancsa miatt, mert erőn felül követelte meg tőle a németek ellátását, mind szénában, mind abrakban, mind tüzelőben (amit nagyrészt a magyar helyőrség ellátmányából kellett elvonnia), amiatt meg főleg, hogy a kenyér mellé még húst is kellett adnia. Külön a hadnagynak 5 szekér szénát és zabot adott oda, aki nemhogy takarékoskodott volna vele, hanem szinte pazarolta. Bellovics szerint egy kis megnyugvást adhat, hogy Dúl Mihály seregbíró kérésére Nógrád vármegye felajánlott 4 szekér szénát és 12 kila zabot, de ha az is elfogy, akkor nem tudja, mit adjon a hadnagy állatainak.44 November végére a német helyőrség visszaélései már az egyik vármegye közgyűlésén is szóba kerültek. Egy Ötvös Márton nevű lakos panaszkodott ugyanis a magisztrátus előtt, hogy a hozzá beszállásolt német katonák .nagy alkalmatlanságot, tüzellést szüntelen követnek el...”. Húsznál több császári katona is a hatalmas tűz mellett melegedik, miközben a tűzvédelmi rendszabályoknak fittyet hány. A vármegye egyik tisztviselője arra kérte Koháryt, hogy beszéljen a német elöljárókkal. Bezzegh István emellett tolmácsolta a vármegye kérését is, hogy jelöljön ki egy „vártahelyet”, ahová a németeket be lehetne telepíteni. Ha a főkapitány kijelöli a helyet, akkor a vármegye azonnal a rendelkezésére bocsátja a deszkákat az építkezéshez.45 46 A német katonák kilengései abban is megnyilvánultak, hogy a környékbeli lakosságtól erőszakkal követelték meg a szekérszállítást. Esterházy Pál egy alkalommal arra utasította Koháry Istvánt, hogy a német kapitányt azonnal figyelmeztesse ennek beszüntetésére, mert nemrég feljelentés érkezett az Udvari Haditanácshoz. Amennyiben a német gyalogosok továbbra sem tekintenek el az engedélyezetten kívüli szekerezéstől, annak súlyos következményei lesznek rájuk nézve.45 43 MNL-OL C 1297. tekercs Nfi 15977., első levél (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. január 11.) 44 MNL-OL C 1276. tekercs N2 12614., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. november 19.) 45 MNL-OL C 1294. tekercs N2 15432., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bezzegh István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. november 26.) 46 MNL-OL C 1286. tekercs N2 14216., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Bécs, 1677. május 2.) 71
