Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Kovács Krisztián: A felemelkedés útján – Birtokszerzés, házassági stratégia és reformáció a Ráday család korai történetében (13–17. század)
tok melletti szécsényi várban - mely 1593-ban került ismét magyar kézre - szolgált, mint lovas katona, majd az 1620-as évekre ugyanitt már lovas hadnagyi címet viselt.43 Nógrádba érkezvén a Rádayak a megye jelentős családjaival igyekeztek kapcsolatot létesíteni. Mivel itt vallásában a nemesség egésze a lutheri irányzatnak volt a követője még a 17. század legelején is - majd csak ezidőtájt válik szét a megyében a két protestáns felekezet, a református egyházak főként Nógrád déli részén jöttek létre44 45 - így törvényszerű volt, hogy a református Rádayak evangélikus vallású menyasszonyt választanak maguk számára. I. András választása Sztregovai és Kiskelecsényi Madách Zsófiára esett, akivel 1614 nyarán köthettek házasságot.46 Zsófia másod-unokatestvére volt annak a - szintén lutheránus vallást követő - Alsó Sztregovai és Rimái Rimay Jánosnak, aki Bocskai István majd Bethlen Gábor diplomatája volt, korának legkiválóbb egyházi költője, istenes énekeiben kora protestáns énekeinek és a zsoltároknak eszméit dolgozta fel Balassi Bálint - akit mesterének tartott - szellemében.47 Vagyis mint külső hatás, a mély vallásos meggyőződés már a 17. század legelején megjelenhetett a Ráday család életében. Elképzelhető - bár tudományosan aligha bizonyítható - hogy a Madách vérből való tehetség korai megnyilvánulását láthatjuk már Rimayban is, valamint Madách Gáspárban (1590-1647) - Zsófia testvére, Rimay tanítványa - aki szintén vallásos költő és jó hírű író volt a 17. század első felében.48 És ez a tehetség jelentkezhetett a 18. század elején Ráday I. Pálban, az ő vallásos költészetében és Istenes énekeiben - majd még később a 19. század közepén Madách Imrében! így elmondható, hogy a Rádayak házasodási stratégiája bár közvetlenül a birtok- struktúra változására lehetett hatással, közvetve azonban a család vallásos irányultságát és hitének mélységét is nagymértékben meghatározhatta. 43 SZABÓ 2010. 384. p. 44 OKOLICSÁNYI József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. Bp„ 2009. (METEM Könyvek 67.) 31., 41. 45 Zsófia nagyanyja Bay Kata volt, elképzelhető hogy a Bay rokonság volt a kapocs a Madách és Ráday család között a 17. század elején, ugyanúgy ahogy később a Madách, a Ráday és Libercsey família között! Ráday 1. András második feleségének: Libercsey Erzsébetnek a nagyanyja Madách Julianna volt, Madách Zsófia nagyanyja pedig Libercsey Anna. NAGY 7. kötet 224-228. p.; 586. P 46 Forgách Miklós írja levelében Rimay Jánoshoz 1614. június 17- i keltezéssel: „Az Kegyelmed lev- elébűl megértettem, hogy Kegyelmed azt kévánja én tőlem, hogy én is az Rádai András uram becsületes lakodalma napján jelen lennék,... ” Alsó Sztregovai és Rimái Rimay János államiratai és levelezése. Szerkesztette: IPOLYI Arnold. Bp., 1887. (Reprint: Bp., 2011.) 197. p. 47 BOROVSZKY Samu (szerk.) Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Országos Monográfiái Társaság. Bp., (1911] 305-306. p. 48 OKOLICSÁNYI 2009. 48. p. 47
