Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely

K-10. típus Az anyagból négy nyílhegyet sorolhatunk ide (11.12-15.; IV. tábla, 1-4.). Ezek szakállas hegyek; a penge lapított rombusz metszetű. A köpű a hegy felé keskenyedik - ennek min­den esetben különlegessége, hogy a penge felé többszörösen csavart. Tömegük 4-7 g, a könnyű lövedékek közé tartoznak. Hosszúságuk (ez csak három esetben mérhető, a ne­gyediknek csak a pengéje és a köpű indítása maradt meg) 75-88 mm, ebből a köpű 54-65 mm nagyságú. Ez a típus ismert az avar korban,39 a 9-10. században,40 de még a 13-14. szá­zadban is.41 Azt, hogy a jelen anyagban található nyílhegyek ezen a tág időintervallumon belül pontosan mikorra keltezhetők, nem tudjuk: a környéken találhatók avar lelőhelyek (Mátraszőlős - Hosszú-rétek, Pásztó - OMV kút),42 és több középkori erősség is.43 K-ll. típus Ebbe a csoportba csak egy lövedék tehető (11.16.; IV. tábla, 5.). Az előzőekhez hason­lóan szakállas - a szakáll szárai ívesen a köpű felé hajlanak. Hossza 62 mm, melyből a köpű 50 mm nagyságú. A penge lapos metszetű, legnagyobb szélessége 12 mm. A löve­dék tömege 8 g. Hasonló kialakítású nyílhegyek a 14. században voltak elterjedtek.44 K-12. típus Az anyag utolsó szakállas darabja ez a kis pengeméretű; hosszú, alja felé szélesedő, töredezett köpűjű nyílhegy (11.17; IV. tábla, 6J. Kis tömege (4 g) mindenképpen arra utal, hogy kézi íjhoz tartozó nyílvesszőn használták. Teljes hossza 70 mm, melyből a kö­pű 54 mm. A penge lapított metszetű, legszélesebb pontján 10 mm-es, szakágainak vé­ge letörött. Valószínűleg a 14. században használhatták.45 K-13. típus Az anyagban - ha nem is nagy számban, de - találhatók biztosan számszeríjakhoz tartozó hegyek is,46 ezek közül az első egy deltoid profilú, rombikus metszetű, a hegy felé szűkülő köpűjű példány (11.18.; IV. tábla, 7). Tömege 39 g, így a nehezebb nyílhe­gyekhez sorolható. Hossza 62 mm, melyből a penge 35 mm nagyságú; pengéjének leg­nagyobb szélessége 15 mm. Kicsorbult hegye, és a penge sérülései arra utalnak, hogy ki­lőtt, becsapódott lövedék. Pengéjének egyik oldalán, a köpű csatlakozásánál a kovácso­lás nyoma is megfigyelhető. A 15-16. században általánosan elterjedt forma.47 39 Terehegy: KISS A. 1977. 146-150, Pl. LIX.; Gyód: KISS A. 1977. 37-47, Pl. IV., Pl. V.; KALMÁR 1944-45. 289. Esetleg már az 5. századtól: PROHÁSZKA 2007. 213. 40 SUGÁR 2011. 35; KALINICHENKO 2017. 88. 41 BELJAK 2014. 347; SUGÁR 2011. 36; Talán még a 15. században is: PRIHODA 1932. 4748. 42 2016-ban, a 21-es főút négynyomúsítása során kerültek elő itt avar objektumok. Ezúton szeretném megköszönni Hrabák Zitának és Tóth Zoltánnak, hogy rendelkezésemre bocsátották az ásatási jelentéseiket. Ezek megtalálhatók a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum Irattárában is 116- 117/2017 iktatószámon. 43 Pásztó, Hasznosi (Cserteri) vár: NOVÁKI - FELD - GUBA - MORDOVIN - SÁRKÖZY 2017. 62-63; Mátraszőlős, „kisvár”: NOVÁKI - FELD - GUBA - MORDOVIN - SÁRKÖZY 2017. 49; SIMON 1990. 44 EDGE - PADDOCK 1988. 93. 45 EDGE - PADDOCK 1988. 93. 46 A számszeríjakról részletesen magyarul: KALMÁR 1962.; KALMÁR 1962.; TOLL 1992-1993. 47 SZÖRÉNYI 2004. 294; KALMÁR 1971. 146-149. 447

Next

/
Thumbnails
Contents