Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely

a 15. században is létezik (Felsőnyék, Pomáz-Klisza), így igen hosszú életű formáról van szó.2 A típus könnyű kézi íj nyílhoz tartozhatott.

T-2. típus

A második csoportba a háromszög alakú, lapított rombusz keresztmetszetű nyílhegyeket soroljuk, melyekből az anyagban két példány található (1.2-3.). A két nyílhegy pengéjének legnagyobb szélessége a tüske felé eső negyedben helyezkedik el, és a pengét, valamint a nyéltüskét rövid nyak választja szét, de míg előbbinél (I. tábla, 2.) ez ovális, addig utóbbinál (I. tábla, 3.) négyszög átmetszetű. Hosszuk 66 mm, illetve 64 mm; ebből a pengehossz 38 mm és 32 mm. A második tárgy töredékes, és hegye is hiányzik, ennek ellenére ezen adatok közel azonosak; ugyanúgy, ahogy tömegük is, amely 6 g és 7 g - bár itt a töredékes nyílhegy a nehezebb. Könnyű kézi íj nyílhoz tartozhattak. A 9-11. században biztosan használatban volt ez a típus, és nem csak Magyarországon, hanem Kelet-Európa más területein is.3

T-3. típus

A 3. tüskés típust a levél alakú, lapított rombusz pengemetszetű hegyek alkotják (I. 4-6.). Ezek pontos formáját nem ismerjük, mert pengéjük többé-kevésbé töredékes, az azonban megállapítható, hogy legnagyobb szélességük a penge felső harmadába esik. Tömegük egységes (7-10 g), ebben tehát nincsenek nagy eltérések. Míg az első (I. tábla, 4.) ovális, addig a második (I. tábla, 5.) négyszögletes nyakkal került kiképzésre, a harmadik (I. tábla, 6.) pedig nyak nélküli darab. Könnyű kézi íj nyílhoz tartozhattak, a 13- 14. századra keltezhetők.4

T-4. típus

Ebbe a csoportba mindössze egyetlen nyílhegyet soroltunk (1.7; I. tábla, 7). Ez egy lapos profilú, rövid, négyszögletes nyakú, apró tüskével ellátott darab. Pengéjének erősen töredékes volta miatt eredeti formája, teljes szélessége és magassága nem megállapítható; tömege így mindössze 3 g. Korhatározása kapcsán csupán annyit állapíthatunk meg, hogy valószínűleg a 9-15. században használták.5

T-5. típus

Az 5. tüskés típusba a deltoid profilú, lapos pengemetszetű; csonkakúp alakú, a tüske felé keskenyedő rövid nyakkal ellátott nyílhegyek tartoznak (1.8-11.; 1. tábla, 8-11.). Ezek pengéjének legnagyobb szélessége a csúcs felé eső harmadba esik. Teljes hosszuk 44-62 mm, pengehosszuk 22-25 mm, pengéjük szélessége 8-12 mm. Meglehetősen könnyű, 5-7 g tömegű, kézi íj nyílvesszőihez használt lövedékek ezek. Kettő közülük ennél könnyebb, viszont ezek töredékesek - eredeti tömegük szintén 5 g körül lehetett. Párhuzamaik alapján a 13-14. századra keltezhetők.6

2 SUGÁR 2011. 60-61. Ikervár - Virág utca: KISS G. 2000. 9. tábla, 15. tábla, 19. tábla.; RÉVÉSZ 2008. 15. tábla, 28. tábla, 32. tábla, 55. tábla.

3 Pl. Ikervár - Virág utca 57. és 89. sír: KISS G. 2000. 82-83., 27. tábla, 39. tábla.; KALINICHENKO 2017. 89.

4 Murga-Sánc: MIKLÓS 2004. 244. Váchartyán-Várhegy: MIKLÓS 1978. 103.; Váralja-Várfő: MIKLÓS 1998. 153.

5 SUGÁR 2011.60-61.

6 Zólyom: BELJAK 2014. 347. Váralja-Várfő: MIKLÓS 1998. 153; SUGÁR 2011. 61-62.

440