Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Kovács Krisztián: A felemelkedés útján – Birtokszerzés, házassági stratégia és reformáció a Ráday család korai történetében (13–17. század)
A16. század közepén élt Bálint fia István feleségválasztás terén már túllépett a szomszédos településeken. Neje Ujszászi Lőrinc leánya Ilona, akinek első ismert őse jász szálláskapitány volt a 15. század elején. A család Újszászon és a szomszédos Szarvas faluban bírt részeket. Ilona testvérei lehettek az 1546-ban Újszászon a ráják között összeírt László és Lőrinc, akik 1559-re az egri várba szöktek, ahol 1570-re Lőrinc az egri várnagyok sorába emelkedett. Ugyanő 1583 és 1587 között Pest megye egyik szolgabírája és a megye alispánja lett.28 A történelem csavara, hogy több mint 200 évvel az első ismert megyei tisztséget (szolgabíró) viselt Ráday előd: István után a 16. század közepén - a 14. század óta először - egy szintén István nevű Ráday viselte ugyanezen tisztséget. Az az István, aki feltételezhetően a 16. század közepén a református hitre tért át!29 Érdekes módon a 18. századtól a református egyház számára oly meghatározó Ráday család protestáns gyökereiről szinte semmi bizonyos nem tudható. Ha valóban István volt az első, aki a kálvinista irányzat követője lett, akkor elmondható, hogy a família már igen korán áttért a református vallásra. Minderről azonban nem — még a családi hagyományból se - maradt fenn még csak közvetett forrás sem. Ha István utódainak párválasztásait vesszük szemügyre, szembe tűnik, hogy az arák a 17. század elejétől kezdve kivétel nélkül mind (a lutheri irányzatot követő) protestáns felekezetekhez tartozó középnemesi családokból származtak. István fia I. Gáspár nejének, ludányi Bay Klárának a vallását nem lehet egyértelműen meghatározni! Atyja; Bay Ignác - a 16. század közepén egri vitéz - 1565-ban Verancsics Antal egri püspöktől - aki éppen ez időben szigorú intézkedéseket vezetett be Eger környékére a Lutheránus irányzat képviselői ellen, mivel a nemesség és a nép legnagyobb része a katonasággal együtt az evangélikus egyház követője lett30 - az egri egyháznak és a püspöknek tett hűséges szolgálatai miatt kap Egerben házat. Emiatt Ignác - igen nagy valószínűség szerint - a római katolikus vallás híve volt ekkor.31 28 HORVÁTH Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században. Zounok. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 3. Szolnok 1988. 10-16. p. 29 Vajay Szabolcs Istvánt tekinti az első Rádaynak, aki a református hitvallás követője. Ezen feltételezést azonban forrásokkal még nem sikerült alátámasztanom! VAJAY 1987. 257-258. p.; Ez időben élt Ráda-i Máté is, akit Vajay Szabolcs István bátyjának feltételez. Máté volt az, akinek 1552-ben I. Ferdinánd címert adományozott; II. Lajos uralkodása alatt Dévény várnagya, I. Fer- dinánd idejében a Dráva mentén Babócsát védte a töröktől. A katonáskodás mellett a tudományokban is jártas volt, ezért viselhette a „Literatus” - Deák nevet. Az ő felesége volt Várday Pál esztergomi érsek Simon nevű testvérének a lánya, Várday Potencia. Mivel Máté nem tartozik a Rádayak közvetlen felmenői közé, ezért jelen keretek között eltekintek attól, hogy személyét a fenti felsorolásban rögzítsem. NAGY 1862. 548-549. p.; VAJAY 1992. 197. p.; LACZLAVIK György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete. Levéltári Közlemények. 75. (2004) 7. 30 Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Országos Monográfiái Társaság. Bp., 1909. 547-548. 31 DERL C/64-lb A.I.l. 3001.; Később a Bayak is a református vallásra térnek majd át, a vallásváltás ideje azonban náluk is ismeretlen! Elképzelhető, hogy már maga Ignác tér át a kálvini irányzatra valamikor a 16. század második felében. 43
