Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely
és egyenes bekarcolt vonalak csoportja váltakozik. A tál belsejében három bekarcolt vízszintes osztóvonal között a felsőben kétsoros, az alsóban egy soros, tűzdeléses technikával kialakított sraffozott háromszögek sora látható, belsejükben fehér meszes anyaggal, a közepe dí- szítetlen. A futó sraffozott háromszögek sora néha torzul vagy rontott, a perspektíva és a fazekas ügyetlensége miatt. Méretek: magasság: 24 mm, tálrész d=79 mm, láb d=57 mm. A lelet formája makói, a díszítés és a kompozíció egyes elemei, pl. az omfaloszos kialakítás, a sraffozott háromszögek sora badeni, a vonalak Furchenstich-jellegű kialakítása kos- toláci jellegű. Az ál-zsinegdísz talán Gödörsíros technikát imitál Nem tévedünk, ha az edényben egy olyan korszak hibrid-termékét látjuk, ahol több egymás mellett vagy egymással élő kultúra hatása keveredik egyetlen tárgyon.- Piliny-Vár-hegy, Nyáry Albert ásatása, kereszttalpas tálak töredékei.34 Baden lelőhelyek és a késő rézkor vége-kora bronzkor kezdete közötti átmeneti időszak A Salgótarján csoport kevés Pécs-kőről származó rézkori Baden lelete ugyanazokat a jellegeket viseli magán, mint az Ózd környéki lelőhelyek, így a Salgótarján csoport létezése és leválasztása nem indokolt, a nógrádi lelőhelyek szerves részét képezik az Ózd-Piliny csoportnak, szomszédja a Viss csoportnak, és az Ózd környéki lelőhelyekből mért sikeres radiokarbon mérések szerint nem a klasszikus Baden késői csoportja, hanem a teljes klasszikus badeni időszakot képviseli az Északi-középhegységi régióban 3350 és 2800 BC közt. Területe az Északi-középhegység nyugati részén a Cserhát és a Nógrádi-dombság területét érinti, amely csatlakozik a Karancs-Medves-Cseres-hegység (más elnevezéssel Cserovai-domb- vidék) területéhez.35 A lelőhely leletanyagában úgy tűnik, leválasztható egy már nem rézkori Baden, de még nem igazi Kostolác jellegeket mutató csoport - hasonló leleteket az Ózd környéki lelőhelyek is produkáltak (rézkort túlélő Baden és Kostolác-jellegű leletek). A leletek egy másik csoportja tiszta Kostolác vonásokat mutat, amelyhez néha Vucedol-jelleg is kapcsolódik (vagy a Makó leletekhez társul, és ekkor már késői, Vucedol II.).36 Makó lelőhelyek és a kom bronzkor 1. időszaka a vizsgált régióban A szakirodalomban emlegetett feltételezett Makó magaslati és nyíltszíni lelőhelyek a régióban Salgótarján-Pécs-kő (3. kép, 1. lh.), -Pécs-kő puszta (3. kép, 2. lh.), -Baglyas-hegy (3. kép, 3. lh.), Piliny-Vár-hegy, Ecseg-Vár-hegy. Kijelenthető, hogy 34 KOREK 1968; PATAY 1940, PATAY 1999, 52. 6. kép 1, 4. A 4. lelet valójában egy textildíszes oldaltöredék, ami inkább hatvani lelet. 35 HORVÁTH 2017 in print. 36 Jó párhuzamuk Nezsider/Neusiedl am See-Kalvarienberg lelőhelyről ismert, mint kihajló vucedoli jellegű peremtöredékek: RUTTKAY 2003, Abb. 7; és díszített kostoláci szalagfülek: RUTTKAY 2002, Abb. 4.1c, RUTTKAY 2003, Abb. 5. 421
