Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: Salgótarján Pécs-kő: a nem(csak) badeni lelőhely
2017 XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE RÉGÉSZET SALGÓTARJÁN-PÉCS-KŐ: A NEM (CSAK) BADENI LELŐHELY HORVÁTH TÜNDE1 Universität Wien, Historisch-Kulturwissenschaftliche Fakultät, Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie Bevezetés 1960. május 17. és 25. között Patay Pál és Korek József ásatást végzett a salgótarjáni Pécs- kő sziklánál, annak egy korábban már megbolygatott részén, ahol az év áprilisában próbaásatással kísérleteztek (ez volt a 3. próba-gödör), mert a helyszínt amatőrök több ízben kincskeresési céllal feltúrták. Az eredetileg tell-jellegűnek tűnő badeni települést ásónyomos technikával kutatták meg kb. 60 m1 2-en, egymásba nyitott, a felszíni viszonyokat, vagyis a teraszo- sodást követő szelvényekkel (ún. felülettel), a jelenségeket és a leleteket ásónyomonként különítették el (1. kép). Az eredményeket Korek J. ismertette, az állatcsontok feldolgozásával kiegészítve (Bökönyi Sándor függeléke).2 A késő rézkori Baden kultúrára koncentráló publikáció a feltárási jelenségeket részletezi, és képi szinten behivatkozza az egyes jelenségekkel (kultúrrétegek, tűzhelyek, sározások, kőrakások, stb.) összefüggésben előkerült leleteket, de teljességgel nélkülözi a leletek részletes és tételes leírását. A képtáblákon szereplő leletek sokszor tévesen vannak beállítva, máskor nem badeni leletek, és minden esetben metszetrajz nélküliek, így ma már nem informálnak kellőképpen a kerámiatípusokróL3 A jelenlegi tanulmány azokat a klasszikusan késő rézkori badeni kultúra utáni leleteket és jelenségeket tárgyalja, amelyek nem sorolhatók be, vagy kérdőjelesen sorolhatók a késő rézkori badeni kultúrába.4 A késő rézkort követő időszak A n. felület felső 60 cm-es rétegében és a IV. felületen előkerült néhány lelet kapcsán már a Korek-közlésben felvetődött a Bosáca, Kostolác, Vucedol-hatás és a makói keltezés lehető1 Universität Wien, Historisch-Kulturwissenschaftliche Fakultät, Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie, Franz-Klein Gasse 1, 1190 Wien, e-mail: tuende.horvath@univie.ac.at. A kutatást és a megjelentetést támogatta az osztrák Fonds zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung (FWF) Lise Meitner ösztöndíja (M 2003-G25/AM 0200321 project, 2016-2018). 2 KOREK 1968; BÖKÖNYI 1968. 3 A leletanyag a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban van beleltározva 60. 1. 1 - 531. közötti számon. 4 A késő rézkort feldolgozó rész közlése folyamatban van, az Ózd körüli települések anyagával együtt. 413
