Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Horváth Tünde–Guba Szilvia–Bácsmegi Gábor: Boleráz-Baden településrészlet Szurdokpüspöki Hosszú-dűlő lelőhelyen (Nógrád megye, Magyarország)
nem mutat speciális ózdi vagy vissi csoport-jellemzőket, tömegében inkább meglehetősen átlagos klasszikus badeninek tűnik.22 Az alábbiakban a feldolgozott leletanyag tételes közlése következik objektumszám szerinti sorrendben, bolerázi és badeni Némejcová-Pavúková féle fázisok szerinti bontásban, tanulságul kiegészítve a késő bronzkori korai Halomsíros leletanyaggal, amelyet megtévesztően badeninek vagy kostolácinak véltek. Remélhetőleg a Halomsíros leletek tételes leírása és összehasonlítása a késő rézkori leletekkel a jövőben segít elkerülni a hasonló tévedéseket azon feltárók számára is, akik nem a korszakkal foglalkoznak, ezért ilyen szintű ismereteik hiányoznak, a terepi munkában viszont megkülönböztetésüket elvárják tőlük a dokumentáció-készítés során. A Boleráz kultúra jelenségeinek és leleteinek leírása 82, gödör: Boleráz IB-C fázisok Objektumleírás: a 81. szelvényben előkerült sekély, foltban 8-ashoz hasonló alakjából ítélve feltehetően kettős gödör, amelyből bolerázi leletek kerültek elő (7. kép 2). Leletanyag leírás:- 6 db jellegtelen kihajló peremtöredék.-1 db kihajló peremtöredék, tálból, rövid, ívelt nyakkal, vörösesszürke, simított, maggal égett, sóderes kerámiazúzalékkal soványított, d=400 mm, 7. kép 7.- kihajló peremtöredék perem alatt szabálytalan beböködés-sorral, szürke, fényezett, sóderes kerámiazúzalékkal soványított, d=160 mm, 7. kép 6.- kihajló peremű fazék peremtöredéke, pereme alatt kettős beszurkálás-sorral díszített tagolt bordával, a hason besimított vonalakkal kialakított halszálka mintával, kívül vörös, belül szürke, kerámiazúzalékkal soványított, egy hozzá tartozó oldaltöredék szalagfüllel, d=100 mm, 7. kép 4.- kihajló peremű, rövid, tölcséres nyakú edénytöredék, bekarcolt halszálka mintával, vörösesszürke, simított, kerámiazúzalékkal soványított, 3 db, d=280 mm, 7. kép 5.- amforák töredékei: 3 db töredék egy edényből és 2 további darab tagolt bordával az oldalán, 1 db oldaltöredék bekarcolt vonalakkal, 7. kép 8,1 db rövid szalagfüllel, 2 db egymás melletti fogóbütykökkel. 22 A Nógrád megyét érintő nemrég kezdődő szisztematikus terepbejárás és prediktív modellezés (ISzAP-pro- jekfc GUBA et aL 2016,195.) során a késő rézkori lelőhelyek alig mutattak növekedést a Patay Pál által adott 1979-es képhez képest A rézkor kései időszakára (badeni kultúra) keltezett lelőhelyek kivétel nélkül továbbra is szórványként ismertek (Rakottyás és Szentgyörgymező II). A terepbejárás során két területen kerültek elő egyértelműen késő rézkorinak meghatározott edénytöredékek: Ludányhalászi határában, az Ipoly árterében (Parti-dűlő), valamint Szécsény határában, Ültetés-Felső 2. elnevezésű intenzív és több korszaka lelőhely déli szélén. A Nógrád megyében eddig ismertté vált és a badeni kultúra emlékanyagával jellemezhető lelőhelyek a Galga és a Zagyva völgyében csoportosultak, viszonyuk a Cserhát északi előterében található két jelentős, régről ismert magaslati teleppel (Piliny-Vár-hegy, Saigótarján-Pécs-kő: KOREK 1968; PATAY 1999) máig nem tisztázott Korek József Cserhátszentiván, Gyöngyöshalász és Alattyán ismert bolerázi lelőhelyeket jelölte meg a térségben (KOREK 1985, 203, 10. kép: 12, 13, 32. lelőhelyek). Bácsmegi Gábor utolsó összefoglalójában Pásztó-Hidegvölgy-dűlő protobolerázi, és a Guba Szilvia által említett lelőhelyek mellett Szurdokpüspöki-Tsz, Jobbágyi-Petőfi utca, Szécsény-Homok-gödör,-Nagy Sándor út Nagybátony-Maconka,-Bánya út Galgaguta badeni lelőhelyeket említi (BÁCSMEGI 2005, 243-244). 377
