Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni paleolitikus lelőhelyek Bér térségében (Cserhát-hegység, Nógrád megye). Előzetes eredmények
tó. A korábban kiemelt bifaciális kés párhuzamait a Bükk és a Cserhát területén Bábonyiennek/Szeletiennek meghatározott iparból is ismerjük. Nyersanyaguk kvarc- porfír, a szár-hegyi darabé kovakavics. Ha összehasonlítjuk a tárgyalt lelőhelyek nyersanyagfelhasználását, akkor néhány eltérést tapasztalhatunk. Egresi-dűlő és Papi-földek esetében alacsonyabb a helyi lim- noszilicit aránya (77,17% illetve 73,33%), és magasabb a kovakavics aránya (9,68% illetve 14%). Az Egresi-dűlő esetében a regionális, mátrai limnoszilicit aránya viszonylag jelentős (9,18%) és a 37 lelet között 20 eszköz is található. Ez a nyersanyag Papi-földek leletanyagában egyelőre hiányzik és alacsony a szár-hegyi telepen is, bár SZH-1 esetében feltűnő, hogy a 14 db lelet között 9 eszköz is található. A távolsági nyersanyagnak tekinthető obszidián a Papi-földek kivételével kis számban mindenütt jelen van. Ugyanakkor az ugyancsak távolsági nyersanyag, a bükki eredetű kvarcporfír is megjelenik csekély számban valamennyi lelőhelyen, aránya éppen Papi-földek esetében a legmagasabb. Egresi-dűlő kivételével mindhárom lelőhely leletanyagában ki kell emelni a kréta korú északi eredetű erratikus tűzkő jelenlétét 1-1 db eszköz, penge, szilánk, illetve SZH-2 esetében 2 db lamella magkő formájában. A publikált leletanyaggal rendelkező Aurignacien lelőhelyeink közül Nagyréde-1. (Öreg-hegy) és különösen Nagyréde-2. (Vájsz-dűlő) lelőhelyeken igen intenzív ennek a távolsági nyersanyagnak a felhasználása24. A szerzők a lelőhelyek anyagát az Aurignacien II fázisába25 vagy a „klasszikus” pán-európai Aurignacien iparba26 27 sorolták. Igen magas az erratikus tűzkő felhasználása Andornaktálya-Zúgó-dűlő lelőhelyen, ahol a kőeszköz készítés teljes folyamata rekonstruálható, a helyi nyersanyagokhoz viszonyítva azonban érthető okokból magasabb a feldolgozottság foka . Az a tény, hogy a tárgyalt leletanyagokban igen magas a nyersanyagdarabok, a törmelék, töredék aránya, azt valószínűsíti, hogy noha a közeli limnoszilicit előfordulás területén jobb minőségű nyersanyag is található, a leletanyag hátrahagyói előtt ez nem volt ismert. Úgy tűnik tehát, hogy a Cserhát-hegység, konkrétan Bér környékéről kevés helyismerettel rendelkezhettek. A lelőhelyeknek más területek leletanyagaihoz viszonyított kapcsolatát illetően nagyon kevés támpontunk van. A mátrai eredetű limnoszilicit előfordulása ellenére nem látható nyilvánvaló kapcsolat a nyersanyag Mátraalja területén található geológiai előfordulása környezetében lévő lelőhelyek anyagával. A Gyöngyöspatai-medence, illetve Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján területén jelenleg nem ismerünk hasonló tipológiai összetételű leletegyütteseket. A terület intenzív kutatottsága folytán28 a kapcsolathiány nem származhat kutatási hiátusból. A Cserhát-hegység területéről rendelkezünk információkkal, amelyek Aurignacien jellegű leletanyagok és levéleszközök együttes előfordulását jelzik. A részlegesen feltárt Acsa-Rovnya lelőhely leletanyagát több alkalommal publikálta T. Dobosi Viola29. A lelő24 LENGYEL et at 2006. 25 DJINDJIAN 1993. 26 K.OZLOWSK.I - OTTE 2000. 27 MESTER 2009; MESTER - KOZLOWSKI 2014. 28 GUTAY 2007. 29 T. DOBOSI 2008; 2010; 2013. 346
