Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Néprajz - Várkonyi-Nickel Réka: A családi élet és a közösségi élet rendje a színterei a salgótarjáni acélgyári kolónián a második világháború előtt

A hierarchikus rend közel azonos fontossággal bírt, mint egy falusi közösségben. A magázódás általános volt, a köszönés vagy üdvözlés sorrendje tiszteletadásnak számí­tott. Annak kellett előre köszönnie, aki a hierarchikus rendben alul foglalt helyet. A csa­ládban nem csak az idősebb generációt magázták, a házastársak is magázódtak egymás­sal. „Én mindenkit magáztam, a szüléimét is. Csak az unokatestvéreket tegeztem. Édes­anyám is magázta édesapámat. ”22 Nőknek életkor szerint köszöntek, a férfiaknál a to­vábbtanulás volt a vízválasztó vonal. „Ha esetleg egy korban voltak a férfiak, együtt dol­goztak az acélgyárban, ők tegező viszonyban voltak. A gyerekek tegeződtek, aztán a víz­választó az volt, amikor gimnáziumba került valaki. A lányoknak olyan 16-17 éves kor­ban már magázódás járt. ”23 A tisztségviselőket minden esetben magázták, és előre kö­szöntek nekik az utcán, egy kivétellel. „Magázódtak. Egyedül Liptay Palika24 volt az, aki azt mondta, hogy együtt gyerekeskedtünk 20 évig, tegeződjünk. ”25 Az acélgyári kolónia abban is elkülönült a város többi részéről, hogy - akárcsak egy falunak - volt szokásjoghoz alkalmazkodó belső szabályzata, de ezt a szabályzatot a gyár vezetősége alkotta, írásba adta, majd később szóbeszédben hagyományozódott. A szabályozások kiterjedtek az élet majdnem minden területére. Szabályozva volt a laká­sok használata, azok alakítási, felújítási, javítási módja, az udvarok rendben tartása. Az acélgyárnál külön lakmester felügyelte a rendet és a köztisztaságot. Acélgyári utcarészlet lakóházzal a két világháború között Dornyay Béla Múzeum Fényképtám, Itsz. 804 6 811. 22 Részlet a N. Gézával készített interjúból (2010). 23 Részlet a R. Endrével készített interjúból (2012). 24 Liptay Pál üzemmérnök, 1944-ben vesztette életét 14 acélgyári síjárőr társával együtt egy lav­inában. 25 Részlet a N. Gézával készített interjúból (2014). 323

Next

/
Thumbnails
Contents