Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Néprajz - Steib Janka: A népi öltözet elemei Mikszáth Kálmán „jó palócainál”
XL. KÖTET NÉPRAJZ A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 A NÉPI ÖLTÖZET ELEMEI MIKSZÁTH KÁLMÁN „JÓ PALÓCAINÁL” STEIB JANKA Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján A 20. század elején még néprajzi feladatnak számított a néprajzi elemekkel rendelkező szépirodalmi művek etnográfiai elemzése, vagy az ahhoz való hozzájárulás. Az Ethnographia című néprajzi folyóirat publikálta a szépirodalomra reflektáló dolgozatokat. Szilágyi Miklós úgy fogalmaz, hogy mivel a néprajzi leírás műfajként a 19. századi és korábbi szépirodalmi alkotások idejében még csak formálódott, az ezekben a művekben lévő leírások - az egykorú információk hiánya miatt - elsődleges forrássá válhatnak.1 Tanulmányunkban Mikszáth Kálmán A jó palócok novelláiban megtalálható népi öltözetek megjelenő darabjait, azok kifejezéseit elemezzük, egyrészt mint néprajzi forrást, másrészt a novellák cselekményében, a szereplőknek az egyének és a közösség életében betöltött szerepüket figyelembe véve. Célunk a novellák néprajzi szempontú feltárása és elemzése a művekben megtalálható öltözetdarabok tekintetében. Munkánk során kitérünk a népi ruhadarabok alkalomhoz kötött használatára Mikszáth Kálmán palócainak életében, elemezzük a népviseletek szimbolikáját a novellákban, a népi öltözetdarabok szerepét az egyének és közösség életében. Vizsgáljuk a ruhadarabok viszonyát egymáshoz a különböző elbeszélésekben, valamint a viseletek szerepét a novellák cselekménye szempontjából. A századforduló körül megjelenő leírásokra, összefoglaló munkákra, valamint az utóbbi évtizedekben elvégzett kutatások eredményeire hagyatkozva kívánjuk elemezni a népi öltözetdarabok előfordulását és szerepét az elbeszélésekben. A tanulmány elsődleges feladata összefoglalni az eddig megjelent adatokat, megállapításokat, valamint - több oldalról vizsgálva a témát - hozzátenni szakirodalmi feldolgozottságához. Fontos tehát áttekinteni az eddig feldolgozott néprajzi vonatkozásokat Mikszáth Kálmán műveiben. Bisztray Gyula megjelent tanulmányában Mikszáth Kálmán műveinek szellemi néprajzi vonatkozásait tette kutatása tárgyává, foglalkozott azonban tárgyi néprajzi vonatkozásaival is. Munkájában leírta, hogy az irodalomban megtalálható néprajzi anyag felkutatása hozzátartozik a néprajzi gyűjtőmunkához. Ezt a kijelentését pontosítva úgy fogalmazott, hogy „átvételre, összesítésre és tudományos szempontú feldolgozásra” van szükség, hiszen a gyűjtőmunkában már segédkeztek az irodalom nagy alakjai.2 Belitzky János Bisztray Gyulát idézi, mikor Mikszáth Kálmán témáinak forrását említi: „sajnos 1 SZILÁGYI 2001: 64-65. 2 BISZTRAY 1972: 25-26. 306
