Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Művészettörténet - K. Peák Ildikó: „…már-már kacagsz/A vígjátékon, amidőn belátod,/Mi rettentő csín az egész!” (Lóránt János Demeter: Madách)

téri előadásához. Kass János két ízben, 1957-ben és 1988-ban is foglalkozott a Tragédia illusztrálásával, rézkarcai először 1966-ban a Magvető Kiadónál láttak napvilágot, majd ugyanettől az évtől kezdve a Magyar Helikon is több magyar és idegen nyelvű kiadásban jelentette meg a grafikákat. Érdekességként jegyeznénk meg, hogy két Nógrád megyei alkotót is megragadott a Tragédia világa. Farkas András 1949 után hét ízben fogalmazta meg gondolatait a műről, Réti Zoltán pedig 1982-ben készítette akvarell lapjait. Madách klasszikus műve Jankovics Marcellt is megihlette, aki 2011-ben fejezte be a drámát megidéző animációs filmjét.

Lóránt János Demeter festménye - ahogy a korábbiakban jeleztük - nem egy meghatározott szín illusztrációja, inkább az alkotó reflexiója Madách művére, a madáchi gondolat egyéni értelmezése, általánosabb érvényű tartalommal. A képet szemlélve két - egymást kiegészítő - kérdés merülhet fel bennünk; miért Lucifer a központi figura, hiszen lehetne kiemelt alak Ádám és Éva, vagy akár az Úr és mit jelent a marionett figura?

Számomra a drámai költemény legérdekesebb s legmodernebb szereplője Lucifer, aki hasonlóan Ádámhoz, tulajdonképpen Madách s a gondolkodó ember egyik énje. Ádám, az álmodozó s emberi hibákkal rendelkező figura mellett Lucifer képviseli az érzelemmentes racionalitást, az ész uralmát a lélek fölött s az ezzel járó örök kétkedést. Az ember tragédiája számomra Lucifer tragédiája is, aki fölött a mennyekből a földi létbe történő letaszítását követően, úgy tűnik, a Tragédia végére győzedelmeskedik az Úr s az emberi hit s idealizmus.

A báb, a marionett figurája nem idegen a madáchi mű világától. A tizenegyedik, londoni színben a már idősödő Ádám a vásár forgatagában rálel a bábjátékos bódéjára, mely előtt a mutatványos hangosan hirdeti a várható műsort:

„Csak erre, erre, kedves jó urak,

Mindjárt kezdődik az előadás.

Mulatságos komédia nagyon,

Szemlélni, mint szedé rá a kígyó Az első nőt, ki már kiváncsi volt,

S mint vitte ez csávába akkor is már A férfiút. - Láthattok fürge majmot,

Mi méltósággal játssza emberét,

Láthattok medvét táncmester gyanánt.

Csak erre, erre, kedves jó urak! - „2

A fenti részlet tulajdonképpen idézőjelbe teszi a Tragédia indító alapmotívumát, ironikusan mulatságos komédiának titulálva a bűnbeesés történetét, groteszkül - szándékosan - megcsúfolva a komor tartalmat.

Madách Imre sorai mellett a bábjáték napjainkban más megközelítésben is köthető Az ember tragédiájához. Az utóbbi években több bábszínház tűzte műsorára felnőtteket, illetve a fiatalabb korosztályokat megszólító Tragédia-előadását, így például a Budapest Bábszínház, Garas Dezső rendezésében, új lehetőségeket teremtve a dráma értelmezéséhez s a fiatalabb korosztály megszólításához.

Lóránt János Demeter marionett Lucifert mozgató Madách figurája - melyet egyébként a művész még a 70-es évek elején a rézkarc eszközeivel is megfogalmazott - az il2 MADÁCH Imre: Az ember tragédiája. Madách Irodalmi Társaság, Szeged - Budapest, 1999. 116.

296