Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kovács Annta: Globus
XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE IRODALOMTÖRTÉNET 2017 GLOBUS KOVÁCS ANNA Irodalmi muzeológus, Salgótarján Bolygó, gömb. A latin gleba szóval kapcsolatos, melynek jelentése rög, göröngy, földdarab. Régiesen a Föld bolygó megnevezése, amelyet gömbölyű égitestünk egészére használtak. Labdaszerű tárgy, gömbölyű az alakja. Földgolyó, földgömb, sárgolyó, kerekség, teke, gombóc, átvitt értelemben embertömeg. Rög: csomóvá alakult, keményült földdarab, másképpen göröngy, görcs. E bevezető ellenére nem nyelvészeti, nem is csillagászati témájú írás születik De egy külön világot, egy új, ismeretlen bolygót mutatunk be, egy ismeretlen bolygón utazunk. Különlegessége, hogy egy salgótarjáni vén remete, a cigány származású Balázs János teremtette. Balázs János neve nem ismeretlen a közönség előtt. Életrajzát csak azért idézzük itt föl, hogy szembesüljünk végtelen egyszerűségével, életének látszólagos eseménytelenségével, tehetsége döbbenetes erejével. 1905. november 27-én született Alsókubinban. Felvidéki muzsikus cigánycsalád sarja. Apja korai halálát követően anyja négy gyerekével a rokonság közelébe, védő közegébe, Salgótarjánba, a Pécskő utcai cigánydombra költözött. Ez az a hely, amit Balázs János élete során mindössze egyszer hagyott el hosz- szabb időre, akkor is csak kényszerből. A második világháború idején 37 évesen kivitték a frontra, 43 éves, amikor a fogágból hazatér, saját bevallása szerint megvénülve, elnyű- ve, betegen. A világháború - csak éppen az első - sorsát már gyerekkorában is kisiklatta. A harmadik osztályt kezdte, amikor az őszi esőzések miatt a tantermeket a tartalékos katonák számára lefoglalták. Balázs János iskolai tanulmányai ekkor végérvényesen befejeződtek. Mindent, amit tudott élete során, autodidakta módon szerzett meg. Félénk, visszahúzódó, érzékeny gyerekként nem talált társakat a duhajkodó, kötekedő kortársai között. Öreg, iskolázatlan, de bölcs emberekkel barátkozott, akik apja helyett is óvták, védték, tanították. Hat mesebeli, bölcs bácsika. Magukkal vitték az erdőbe gallyat szedni, gombázni, szedrezni, vadkörtézni, és a Somlyói palahányóra hulladék szenet szedni. Még felnőtt korában is ez volt a fő kenyérkeresete, egészen addig, amíg kimerültek a szénmezők. Utána maradt az erdő, mint megélhetési forrás, ám egyben csodálatos, ihletet adó búvóhely is, rejtőzködésnek és bánat-altatónak. 276
