Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kemény Aranka: A hallható irodalom –Keletkezéstörténetek

interjúról gépirat készült, s annak egy, a költő által javított példánya, a költő által címkézve: „Rádió - X/8. 1956” fennmaradt hagyatékában, „Az asztalán volt” - írta Szabó Lőrincné a borítékra. Összehasonlítva ezt és a közölt szöveget, a stiláris eltérések, javítások alapján arra következtethetünk, hogy azt még maga Szabó Lőrinc készíthette elő megjelentetésre. Ma a felvétel egy részlete digitális formában meghallgatható az Arany- hangok I. című CD-n és a Pimmédia oldalán. Kéziratban maradt legteljesebb szövegét Szabó Lőrinc Vallomások című kötete közli.25

Sokat várt az alábbi kézirat is, míg széles olvasótáborához végre eljutott. Mint Kertész Imre (1929-2016) életrajzából kiderül, első, Sorstalanság című kisregényének életrajzi háttere az 1944-45 közű súlyos időszak, melyet több koncentrációs tábort végigszenvedve élt át, de a regényt csaknem húsz esztendővel későbben, 1960 és 1973 közt írta, ami csak évekkel később, 1975-ben jelenhetett meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál A Katona József Színház Az író Színháza című sorozatában 1994-ben kérte föl az írót, aki a Sorstalanság teljes szövegét három estén keresztül (november 24-25-én és 27-én) olvasta fel a Kamra közönségének. 2002-ben e regényével Kertész az első magyar irodalmi Nobel-díjat szerezte meg. A regény ezután óriási sikert ért el kül- és belföldön egyaránt, filmet forgattak belőle, forgatókönyvét szintén Kertész Imre írta. 2004-ben a Magvető Kiadó és a PIM közös gondozásában, Kelevéz Ágnes és Hafner Zoltán szerkesztésében elkészült a Hangoskönyv, melyen az író több más műve mellett a Sorstalanságból is felolvasott, részleteket választott a táborba való érkezésről szóló IV. fejezetből.26 2007- ben Mészáros Máté színész előadásában, és Magos György rendezésében a teljes regényt közreadta a Magvető Kiadó. Itt még nem ér véget a történet. 2010-ben a Katona József Színház felajánlotta Esterházy Péter, Kertész Imre és Petri György Az író Színháza című estjeinek hangfelvételeit a PIM számára. Kertész Imre nyolc és fél órás hangfelvételét a regénnyel összehallgatva, majd kilenc fejezetre különítve, 2014. november 9-én, Kertész Imre 85. születésnapján tette közzé a múzeum Médiatára a Katona József Színház engedélyével - a Pimmédia oldalán. Egy későbbi felolvasását követően Földes Anna rajzolta meg érzékletesen Kertész előadásmódját: „...alig pillantott fel a meglehetősen vaskos kéziratcsomóból, legfeljebb amikor lapozott. Hangjával sem játszott, nem irigyelte el a színészek művészetét. Beérte azzal, hogy kézen fogott bennünket és egyszerűen, póztalanul bevont a maga világába.”27 Ez a szinte személytelen, szenvtelen, rácsodálkozó hang a Sorstalanságot hallgatva is érvényesül. Interpretációja segít, hogy jobban megértsük alkotását, nézőpontját, egyszerre eleveníti meg a leírt művet, s ad többletet a hallgatónak. Az írót, a felolvasót hallva - vele együtt olvassuk újra a szöveget, s egyszerre az alkotó személyiségéhez is közelebb kerülünk.

25 Ld. SZABÓ Lőrinc, Vallomások - Naplók, beszélgetések, levelek, Osiris, Bp., 2008, 604-610. p.

26 KERTÉSZ IMRE, Hangoskönyv, Részletek Kertész Imre műveiből, a szerző előadásában, (A felvételek a Petőfi Irodalmi Múzeum Hangtárában készültek 2004. június 22-én), Szerk. Kelevéz Ágnes és Hafner Zoltán, teljes idő: 103 perc. Magvető-PIM, Bp. 2005

27 FÖLDES Anna, Kertész Imre színháza, Critical lapok, 2002/9-10. https://www.criticailapok.hu/ Vő. uő., Egy magántúlélő magányossága - Kulka János Kertész Imre Kaddisát mondja, Critical lapok, 2004/12. 27-27.

250