Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Sípos Lajos: Az értékek múlandósága – Babits Mihály és a 19. század magyar irodalma
Babits 1905 végén, Arany János az 1877. év második felében című szakdolgozatára készülve, Arany mint arisztokrata címmel egy nagyobbnak tervezett munkáján is dolgozott. Ennek szélesebb horizontjában, a „magyar irodalom újjászületését” taglaló részben a „csekély tehetségű” Bessenyei és Kazinczy ellenében, akiket „idegen hatások” indítottak meg, Berzsenyit és Vörösmartyt nevezte meghatározónak, „akik erős nemzeti tartalmat erősebb nemzeti nyelv ruhájába öltöztettek.” Megfogalmazott egy lehetséges magyar irodalomtörténet-vázlatot. Ebben a „gyengébb és kevésbbé tömör és kevésbbé kész Balassát, Csokonait mellőzve” Berzsenyi, Katona, Vörösmarty, Arany János a meghatározó szerző. 1909-ben, a Nyugatban megjelent Algernon Charles Swinbame című tanulmányában a görög költők, Horatius és a címbe emelt preraffaelita angol szerző mellé állítja Vörösmarty Vén cigányát (és Arany János Hídavatását). 1910-ben ugyanott, Az irodalom habttjai című szövegében Vörösmarty nyelvét, színeit, zeneiségét mutatja példának.28 Vörösmarty költészetesztétikája és műveinek sora végigkíséri az életét. 1911. november 1-jén megjelenik a Nyugatban Az ifjú Vörösmarty című tanulmánya, decemberben A férfi Vörösmarty. 1919 februárjában az Új Világ hozta Az igazi haza. Elmélkedés Vörösmarty Mihály Szózata kapcsán című írását, melyben nem territoriálisán értelmezhető, hanem kulturális, hagyomány alapú haza- és jelen elfogadásáról írt. 1918. december 1- jén és 1925-ben barátaival Vörösmarty Társaságot akart alapítani. 1929-ben a Magyarország Vereckétől napjainkig című enciklopédiában közreadja a két korábbi tanulmányból összeállított Vörösmarty című írását. 1935-ben a Vörösmarty és hazája című szövegét közölte A mai Vörösmarty címmel. Ez év decemberében ünnepi beszédet tartott Székesfehérváron a költő születésének 135. évfordulóján. 1936 júliusában tanulmánya jelent meg a Vén cigány szerzőjéről a Nyugatban. Vörösmarty életműve másként is jelen van Babits költészetében. Inspirálta egy-egy fordulata, rájátszott egy-egy versére, versszerkezetére. Az európai irodalom történetében huszonháromszor hivatkozott rá. A Zalán futásában és a Cserhcdomban - írta költőelődjéről -, „utoléri korát”, költészete „a fantasztikumba lendült”, izgatta a „láng képzelődésű látszólag semmiből teremtő hatalma”. „Európa minden költője között talán ő érezte legjobban, milyen ingoványon épült a reális haladás bábeli tornya...”. „Utolsó versei [...] a legnagyobb dolgok közül valók, amiket e század lírája alkotott”.29 Arany Jánosra harmincháromszor hivatkozott könyvében. A több utalás és párhuzam önmagában nem értékmérő. Azt azonban jelzi, hogy Babits a magyar irodalmat, akárcsak az európait, nem folyamatnak, hanem „nagy egyéniségek” kéznyújtásának tekinti, akik felelnek egymásnak.30 A 19. századot számára Berzsenyi, Katona, Vörösmarty, Madách és Arany jelend. Arany olvasata azonban külön ügy. A korán elhunyt író és filológus, Pienták Attila könyvet írt Babits Arany befogadásáról.31 A 2017. évben önálló könyvek és tanulmány28 BABITS Mihály, Esszék, tanulmányok, kritikák, i.m., 63, 298. 29 BABITS Mihály, Az európai irodalom története, i.m. 483-484; 574; 588. 30 I.m., 11. 31 PIENTÁK Attila, Babits Mihály Arany Jánosról, szerk., váL, s.a.r. PIENTÁK Attila, Bp., Eötvös Kiadó, 2003. 226
