Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Fráter Zoltán: Táj, hagyomány, történet Krúdy két novellájában

lefokozásával állítható párhuzamba. Mérimée elbeszélésének kalandos, már-már vadromantikus fordulataiból az óbudai Carmen szereplőinek már csak egy mondat marad: „Sok minden volt a világon”. Ehhez a kegyelemdöfésként adott magyarázathoz járul még az a kölcsönkérési manőver, amellyel az aktuális hódoló egy pengőt kér imádottjától, hogy saját bor- és szivarszámláját kifizethesse. A Mérimée-nél olvasható, férfiakat szédítő és belőlük anyagi hasznot is húzó femme fatale figurával ellentétben most Carmen áldoz fel mindent, ő adja oda akár az utolsó pengőjét is, csak azért, hogy megtartsa udvarlóját.

(Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy Krúdy szövege már az irónia iróniája, hiszen az irónia Mérimée elbeszélőjétől sem idegen. Don Jósé helyenként ironikus, sőt önironikus megjegyzéseket is tesz, például amikor azt látja a bűntanyán, ahová Carmen csábította, hogy a lány bájos kis kacsójával sebesen reszelni kezdi a nyakát, akkor erősen hajlik arra a feltevésre, hogy itt valami torok elmetszését tárgyalják, és a jelek alapján ez a torok éppen az övé lenne. S amikor megtudja, hogy Carmennak férje van, akit épp akkor sikerült végre megszöktetni a börtönből, kissé epésen jegyzi meg az őt hallgató úrnak, képzelheti, milyen nagy örömmel fogadta ezt a hírt.)

Krúdy írásában új jelentést nyerve mentő körülménnyé válik az óbudai utcák girbegurba kövezete. Szindbád ábrándos esettanulmányában a konfliktust az a megállapítás robbantja ki, hogy Óbudán sok, „álmában élő”, sántikáló öregasszony él, aki még Carmennél is különb ősökkel tud dicsekedni, ha a két mankót letette kezéből. A sántaságtól, amely egyébként az ördög egyik testi attribútuma, a beszélgetés csakhamar eljut a boszorkányokig: Minden sánta öregasszony boszorkány volt fiatal korában, azért sántult meg” - állítja a nagy hasú építész „két fal között, tudniillik egy sarokban üldögélve”, majd hirtelen, mint aki kényes kérdést érintett, az éppen virágzó ecetfa illatát szagolgatva a közelgő elmúlásról kezd töprengeni, hogy „a vénasszonyokról a beszédtémát elterelje”. Carmen egykori rajongója akaratlan elszólásával bántó módon céloz hajdani „babája” életkorára és természetére. (Bár utána a békesség kedvéért rögtön hozzáteszi, hogy a sántaság oka a rossz kövezet is lehet.)

Itt érvényesül a travesztia újabb lefokozó eljárása azzal a kiegészítéssel - amit Mérimée nem egy esetben hangsúlyoz -, hogy Carmen minden szépsége mellett boszorkányos jelenség is volt. Szeme buján és vadul ragyogott, a farkas szeméhez hasonlított, de legalábbis a verébre leső macska szeméhez. Csinos boszorkány volt, aki ráadásul folytonosan hazudott, lételeme volt a hazugság, mégis, ahogy beszélt, minden szavának hinni kellett, mintha megbabonázta volna hallgatóit. A férfiak úgy belebolondultak, hogy - szó szerint - ölni tudtak érte. Nem lehetett unatkozni mellette, ha akarta, gyönyörűen öltözködött, ha kedve volt, még szebben táncolt, ugrált, bukfencezett, hízelgett, nevetett. Szeszélyes volt, mint a tavaszi időjárás, viselt dolgai miatt nem egyszer kiérdemelte a pokolfajzat nevet. Afölött, aki beleszeretett, olyan hatalmat szerzett, hogy a bűvkörébe került férfi minden szeszélyének engedelmeskedett. Amikor Don Jósét csókolgatja, a férfi ki is mondja, hogy „Te vagy az ördög”, mire Carmen így felel: „Az vagyok”. Ha nevetett, vele nevetett mindenki, ám bizonyos pillanatokban ördögi mosoly jelent meg az arcán, amelyre még senki sem mosolygott vissza. A végzet asszonyaként mindennél fontosabbnak tartja szabadságvágyát, függetlenségét, nem tűri senki parancsait, azt teszi, amihez éppen kedve van. Don Jósénak tudtára adja, hogy amióta a romija, vagyis a felesége lett, már nem szereti úgy, mint amikor számára a férfi még csak a szenvedélye, szeszélye volt. Ezt a démont hiába tiltja el más férfiak ismeretségétől bárki, Carmen épp azzal vág vissza, hogy ha megtiltanak neki valamit, csak azért is meg szokta tenni. Szerelmesének többször is megjósolja

212