Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kőszeghy Péter: Krucsay uram kapcsán. Adalékok Mikszáth Kálmán történet/történelem-szemléletéhez vagy éppen máshoz
Ám, miután sikerült Mikszáth írásaiból, vagy legalábbis egyes műveiből posztmodern alkotást konstruálni, lépjünk egy kicsit vissza. Tényleg van ellentmondás a mesemondó és a posztmodern között? A mese nem ab ovo posztmodern? Valóságleírásra törekszik? Bizonyosan nem. Fikció? Persze az, de nem ebben a dualitásban. Arról van szó, hogy: „A düemma pontosan az, hogy a Mikszáth-poétika egyes jelenségei éppúgy értelmezhetőek egy 19. századi paradigma továbbéléseként, mint egy 20. századi paradigma korai felbukkanásaként.”20 Mikszáth a maga korában nem elég konzervatív, mondjuk eufemisztikusan: nem elég klasszicizáló, azaz nem felel meg maradéktalanul a Gyulai-iskola képviselte elvárásoknak; és nem elég modern, minden elismerése mellett tkp. ezt rója fel neki Csáth Géza is,21 ám mi most, ma oktassuk. És akkor az „egyre megy”, „mindegy” habitusú mesé- lője, mert persze, hogy egyfajta mese az életeleme, átsétál a a posztmodern értékek világába. Amúgy kényelmesen. „Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig” - vallja a mester a jubileumi ünnepségen az őt köszöntő Beöthy Zsoltnak válaszolva.22 Póz? PÉTER KŐSZEGHY CONCERNING MR. KRUCSAY. On Kálmán Mikszáth's Approach to History, or on Something Else The original aim of this paper was to compare and contrast János Krucsay, a character in Kálmán Mikszáth’s 1885 novel, A két koldusdiák ('The Two Beggar Students') with the historical figure bearing the same name. The paper shows that the writer's source for Krucsay’s biography was a weekly newspaper, Vasárnapi Újság ('Sunday Newspaper') vol. 30, no. 40. (1883). I conclude that the answer to the question posed says nothing about Mikszáth’s literature. Not because Mikszáth himself had emphasized many times that he was no historian but a writer of fiction. But for the same reason why his favourite phrases were „it makes no difference” or „it's all the same”, i. e., because some of his works suggest that reality as such does not exist, or, and this means the same thing, there is no cognizable reality. This approach also rejects the idea that truth resides in fiction. Mikszáth, through the eyes of the second half of the 20th century and the 21st century, was a postmodern writer. 20 Hajdú Péter, Válasz Eisemann György, S. Varga Pál és Szajbély Mihály opponensi véleményére, 2: http://real-d.mtak.hu/481/16/valasz.pdf (letöltve: 2017. 09. 30.). 21 Csáth Géza, Jegyzetek Mikszáthról és új regényéről, in Rejtelmek labirintusában. Összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek (szerk. Szajbély Mihály), Budapest, Magvető, 1995, 123-134. A kérdésről sokkal részletesebben: Margócsy István, Mikszáth Kálmán irodalomszemlélete - els& sorban a Jókai-életrajz alapján, Irodalomtörténet, 2016/2 (97. [XCVII.j évf.), 134-137. 22 Idézi Margócsy, /. m., 137. 203
