Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Irodalomtörténet - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor mint irodalmi hős – életének és utóéletének irodalmi aspektusai

szár őfelsége ki akarta cserélni a mi királyunktól - de mivel csak két regementet ígért érte, a dolog természetesen abban maradt... ’41 42

Mikszáth 1878-ban a Szegedi Naplónál helyezkedett el, itt aratta első sikereit, és kellő témát szolgáltatott számára az 1879-es nagy árvíz. A sajnálatos esemény ismét „összehozta” Zubovits Fedorral, aki árvízi mentős szerepben tűnt fel. Mentőexpedíciójának előzménye lehetett, hogy őt kérték fel a Tisza jegének robbantására. Mivel meghiúsult a robbantás, személyes felelősséget is érezhetett, s nem utolsósorban erre is újabb kihívásként, kalandként tekintheted. Mikszáth Kálmán megemlíti a Szeged Pusztulása c. művében az árvízi mentők közöd: „A mentéseknél számoson tüntették ki magukat a polgáriak közül is. Zubovics, Horváth Lajos bankigazgató, Kalmár István, Weiner Miksa, Piüich Kálmán, Nyilassy Pál és sok más, kik e sorok írója előtt ösmeretlenek, buzgólkodtak kiválóbb kitartással ’A1

Zubovits így emlékezett a „legborzasztóbb” éjre:

„A borzalmas események között a legborzalmasabbak azok, amikor egy úszó és menekülő egyént kénytelen az ember ladikjától etaszítani, hogy más harminc-negyven ember életét ne veszélyeztesse azon egy miatt...Már az első órákban minden tizenöt-húsz percre lehetett egy ilyen esetet számítani, mikor az esengőt a túkerhet dereglyébe már nem lehetett felvenni, az árnak maradéktalanul oda kellett engedni.. .A Vargák utcájában egy ház előtt eveztem...észrevettem, hogy odabenn többen várják a mentést.- Hányán vannak - kérdeztem- Tizenegyen kiákotta sikoltva egy női hang.

A víz a szobában már majdnem az asztalig ért... körülötte az anyák az asztalon állva tartották gyermekeiket. Közeledtünk a házhoz, mert még tizenegy személyt felvehettem volna. Már alig válónk öt-hat méterre, midőn egy irtózatos roppanás, utána...vége vök mindennek: a ház a lakóival ekűnt a hullámokban. ’43

Kétségtelen, hogy a főhadnagy ezzel a tettével korának igazi hőse lett, mivel vakmerőségét ezúttal nemcsak öncélúan figyelemfelkeltésre használta.

Zubovits Fedor azonban nemcsak passzív alanya volt a toliforgatóknak, ő maga is tehetséges külső munkatársa volt néhány szerkesztőségnek. Publicisztikai tevékenységére vonatkozóan az orosz-török háború idejéből bukkant fel eddigi első írása, mégpedig a Nógrádi Lapokban, Eredeti levél a Balkánról44 címmel. 1880-ban viszont már az Egyetértés45 c. lap levelezőjeként jelent meg a Vasárnapi Újságban. Éppen Albániából tudósított, ahol a miridita törzsekkel küzdött Montenegro ellen az albán területekért. Még arra is sikerült rávenni a törzsfőnököket, hogy közös fotó készüljön róluk.46 47

Az 1880-as évekre már egyértelműen látszik, hogy Zubovits bekerült abba a hírlapírói körbe, amelynek törzshelye a Fiume Kávéházban volt. A nagyobb lapok újságírói, köztük az Egyetértés és a Pesti Hírlap munkatársai, idejük nagy részét itt töltötték.

41 Levelek a szerkesztőhöz. I. Fővárosi csodabogarak. Nógrádi Lapok, 1873.03.30./ 13.sz., 2.

42 Mikszáth 1879. http://mek.niif.hu/00900/00900/html/20.htm (Letöltés: 2017.10.05.)

43 APRÓ 2004. 137-138.

44 Nógrádi Lapok, 1877./32.SZ.

45 A magyarországi függetlenségi párti ellenzék lapja volt 1874-1913 között, 1875-től működött Egyetértés címen, Csávolszky Lajos alapította, és ő állt a szerkesztőbizottság élén.

46 A miriditák. Vasárnapi Újság, 1880.09.09. /38.sz., 625., 630.

47 SALY 2001. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00026/saly.html (Letöltés: 2017.10.05.)

186