Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor mint irodalmi hős – életének és utóéletének irodalmi aspektusai
XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE IRODALOMTÖRTÉNET 2017 ZUBOVITS FEDOR MINT IRODALMI HŐS - ÉLETÉNEK ÉS UTÓÉLETÉNEK IRODALMI ASPEKTUSAI KAZARECZKI NOÉMI Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján /. Bevezető 1920. október 16-án hunyta le a szemét a hosszú 19. század egy legendás alakja. Zubovits Fedor temetésére 1920. október 20-án került sor egy szerdai napon a Fiumei-úti temetőben. A korabeli lapok szerint a huszárőrnagy temetése igen szerény keretek között ment végbe, néhány katonatiszt és polgári előkelőség jelenlétében, ahol a katonazenekar mellől még a díszszázad is hiányzott.1 Sírhelye ahhoz a hasonlóan bátor huszár Simonyi Józsefnek a közelében kapott helyet, akihez életében is hasonlították.2 Talán a számos háború, amelyekben részt vett, elég lett volna ahhoz, hogy fennmaradjon az emlékezetben, és irodalmi művek ihletője, szereplője lehessen. Azonban Zubovits nemcsak pusztán katonavirtussal rendelkezett, hanem olyan különleges, sokoldalú tehetséggel, amely őt irodalmi hőssé predesztinálta. A közelmúltig is szinte csak a szépirodalomból, illetve egy-két újságcikkből lehetett feltérképezni alakját. Csukovits Anita és Szathmáry István tanulmányaikhoz már nem kizárólag a szépirodalmat vették alapul, hanem levéltári forrásokra és a korabeli sajtóra is támaszkodtak.3 Jelen szerző is eddigi munkáiban hasonló forrásbázisra alapozva próbálta meg felvázolni a gazdag életút egyes állomásait a forráskritikai szempontok figyelembevételével Ez a tanulmány viszont most arra vállalkozik, - nem irodalomtörténeti szempontból (!) - hogy megvizsgálja, milyen tevékenységek, események váltották ki Zubovits irodalmi művekben való megjelenését, illetve, hogy ő maga milyen kapcsolatokkal bírt az írói, hírlapírói világban. A tanulmány első felében az életében megjelent műveket gyűjtöttem össze, majd a második felében azt vizsgálom, hogy halála után - főként a két világháború közötti időszakban - az utóélete mennyire volt intenzív az irodalmi alkotások tükrében. II. Életének főbb pontjai A Hont megyei Felsőtúron 1846-ban született régi lengyel nemesi család sarjaként. Tucatnyi lakhelye volt, ennek ellenére mégis Nógrád megyét tekintette szűkebb hazájá1 Zubovits Fedor. Ország-Világ, 1920.10.31./44.SZ., 531-532. 2 Simonyi József óbester (1771-1832) legendás hírű huszártiszt volt, akit kortársai a „legvitézebb huszár” címmel illették. 3 CSUKOVITS 1994, 59-68. SZATHMÁRY 2015. http://turkinfo.hu/2015/03/15/zubovits-fedor- huszar-kapitany-tortenete-4-resz-a-katonai-iratanyag-szathmary-istvan/ (Letöltés: 2017.10.01.) 178
