Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh Zoltán: Mikszáth boldog napjai
XL. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE IRODALOMTÖRTÉNET 2017 MIKSZÁTH BOLDOG NAPJAI BALOGH ZOLTÁN Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján „Boldog ideje volt ez Kálmánnak, hiszen ezen a vidéken minden fű, fa gyermekkorára és régi novellatémáira emlékeztette. A verandáról látta a zsélyi templom keresztjét fényleni; ha kimentünk az országúira, szemei a meghatottságtól ragyogtak.- Nézze - mondta -, ott van a peszerényi csárda, bizony most is úgy el vannak törve az ablaktáblái, mint gyermekkoromban. ..ez az országút különben is mindig édes emlékeket fakaszt bennem... vásári napokon sok más gyerek társaságában egész a csárdáig lejártunk Dévényi Szepi bácsit lesni, akinek a bricskája félig meg volt rakva gyerekjátékkokkal és mézeskaláccsal...Szegény, jó öregember saját családja nem lévén, az egész világ gyerekét szerette és kényeztette, bárcsak megtalálnám a sírját, hogy emléket állíthatnék föléje”.1 Mikszáth gyermekkorának egyik emblematikus helyszínét, a peszerényi csárdát idézi fel Mauks Ilona visszaemlékezése. A Balassagyarmatról Zsélyen át Kékkőhöz és a zólyomi határhoz vezető megyei út mentén fekvő peszerényi csárdát a nógrádi úthálózat XIX. század eleji kiépítésének idején létesíthették. Az 1860-as években a csárda már elhagyatott lehetett, ahogyan Mikszáth is megjegyezte: „Gyermekkorom óta járok erre, sohasem únom meg nézni az óvári hegyeket, a zsélyi templom keresztjét, mely egy fordulónál ide látszik, vagy a peszerényi útszéli magányos csárdát, melynek tíz év előtt éppen úgy ki voltak törve az ablakai, mint most, aztán a savanyú kutat, vagy ahogy a szk- labonyaiak nevezték: a „medokis”-t. ” A peszerényi csárda is megjelenik Mikszáth novellatémái között. „Mi gyerekek egész Peszerényig elmentünk eleibe, hogy a nagy pillanatot siettessük, mikor a két izzadt szürke fekűnik az esthomályban. A peszerényi kocsma vagy három kilométernyire van a falunktól Innen kezdődött a Szepi bácsi terrénuma. Itt niár várta egy csomó gyerek, s azontúl aztán egész hazáig szembetalálkozott pártfogolt- jaival és kegyenczeivef kik kalaplengetésekkel jelezték, hogy itt vannak."2 Praznovszky Mihály Mikszáth Kálmánná visszaemlékezéseit feldolgozó tanulmányában az emlékiratban feltűnő helyszíneket a társadalmi kapcsolatok kialakításának és megtartásának, és egyben a társasági életnek, a szórakozásnak a helyszíneiként határozta meg. írásunkban életrajzi adatok, levelezések, visszaemlékezések segítségével és Mikszáth írásaira, elbeszéléseire, novelláira támaszkodva a vendéglátástörténet szemszögé1 Mikszáth Kálmánná visszaemlékezései, (a továbbiakban Mikszáthné) Mikszáth Kiadó. Horpács. é. n. 208. 2 Mikszáthné 104. - BOROVSZKY 1911. 136. - MIKSZÁTH Kálmán: A fahuszár, meg a tava, meg a ló sípja. Vasárnapi Újság 1903. december 13. Karácsonyi melléklet 11. http://epa.oszk.hu/00000/00030/02605/pdfATJ_EPA00030_1903_50.pdf Letöltés: 2017. november 164
