Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

A menedékház építése közügynek minősült a városban és környékén, amellett a pol­gármester elnöknek kiemelten szívügye volt, abban az évben sokat foglalkozott vele. A támogatások terén teljes városi összefogás valósult meg a nagyvállalatoktól kezdve a vá­roson át az iparosokig és kereskedőkig - aki számított valamennyit a közéletben és a gaz­dasági életben, hozzájárult a költségekhez. Az építkezés március 29-én kezdődött Az építkezést Obrincsák Ernő építési vállalkozó, egyesületi választmányi tag felügyeletével tulajdonképpen id Tóth Gyula, volt községi bíró, MKE dísztag irányította Kiss János munkavezetővel Az addigi felajánlások kecsegtetőek vol­tak. Szilárdy István földbirtokos a felajánlott 120 négyszögöl telek mellett az építkezéshez szük­séges terméskő- és faanyagot is biztosította. A város 2000 pengőt és „nagy értéket képviselő szükségmunkát biztosított”. Az MTSZ államsegély útján 6000 pengőt ígért, az avatásig 2730 pengőt folyósítottak, utána a felvett kölcsönök kiegyenlítésére használták fel a maradék össze­get.1“ Sorra érkeztek a kereskedőkés iparosok felajánlásai építőanyagban és készpénzben. Az Apolló mozi üzemeltetője pl egy filmelőadás tiszta jövedelmét ajánlotta fel114 115 A nagyvállalatok végső hozzájárulásai a következőképp alakultak: Az SKB Rt 5000 pengőt folyósított, valamint ágyakat adott, az RMSV Rt. „nagy értékű” vasanyagot és más természet­beni juttatásokat, illetve visszavonásig ingyen villanyáramot biztosított. A Zagyvapálfalvai Üveggyár az összes síküveganyagot és üvegmunkát biztosította, ezenfelül 42 000 db téglát adott, valamint egy szoba berendezéséről gondoskodott. A vasöntöde az összes tűzhelyről, kályháról, valamint az általa gyártott konyhafelszerelésről gondoskodott. A Salgótarjáni Üveg­gyár szállította a szükséges háztartási öblösüvegárut, ezenfelül 500 pengőt adományozott. A Hungária Villamossági Rt. 500 pengővel és „más jelentős” adománnyal járult hozzá a kivitele­zéshez. A függönyök, párnák, tükrök turista hölgyek munkáit dicsérték, különösen Förster Kálmánné és Korompay Kálmánné vette ki a részét a ház lakályossá tételében.116 Október 20-án tartották az avató ünnepséget. A dátum egyben a Magyar Turista Szö­vetség salgótarjáni vándorgyűlését is jelezte. A filléres gyorson mintegy 1500 turista ér­kezett a városba Zsitvay Tibor MTSZ elnök vezetésével. A vándorgyűlést a délelőtt folya­mán a Római Katolikus Olvasókörben tartották meg. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Zsitvay Tibor védnök-MTSZ elnök, Förster Kálmán, már mint az MKE központi egyesü­letének alelnöke, Zsembery Gyula társelnök, Dobieczky Sándor MTSZ főtitkár, Dornyay Béla helyi MKE alelnök, valamint a rendőrkapitányság részéről dr. Makláry Andor. A gyűlés hivatalos része előtt Förster ismét kitüntetésben részesült: Az Országos Testneve­lési Tanács elnökének, Kelemen Kornél kormányfőtanácsosának megbízásából Zsitvay Tibor turista aranyérmet és díszoklevelet adott át a következő szavakkal: „Ezzel nem lesz aranyabb a szíved., nem lesz a munkabírásod nagyobb, nem lesz az örömöd több, mert az csak akkor lesz, ha a Kárpátok újra a miénk lesz. ” Percekig ünnepelték a polgármes­tert, aki könnyeit törölgette. Válaszában felhívta a figyelmet „önös szempontjára”, arra, hogy a turisztikai munkája a város idegenforgalmát emeli.117 A turista aranyérmet addig csak Zsitvay Tibor és Nagy Emil kapta meg.118 114 A Munka. 1935. október 26. 115 A Munka. 1935. március 23., valamint Dornyay i. m., 20. 116 A Munka. 1935. október 26. 1,7 Uo. 118 Förster i. m., A Salgó Menedékház. A Magyar Turista Szövetség gyűlése c. fejezet, 195. 145

Next

/
Thumbnails
Contents