Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
viszont három osztály kivételt képez, amelyeknek működése kielégítő, s ezek között van a salgótarjáni osztály is.79 Az általános egyesületi élet megtorpanása jellemző az 1930 körüli időszakra. Az anyaegyesület igyekezett úrrá lenni a nehézségeken, valamint az 1932-ben hivatalba lépő Gömbös Gyula vezette kormány is nagy hangsúlyt fektetett a hazafias egyesületi élet aktivizálására. A harmincas évek elején a salgótarjániak működési területe közelében két új osztály alakul, mely a „kárpátegyesületi” élet új fellendüléséről tanúskodik. 1931 márciusában megalakult a MKE Mátra Osztálya Pásztón. Munkaterületüknek a Nyugati Mátrát és a Cserhátot nyilvánították. Elnökük, Gorove Árpád volt, és bírták Ivády Béla, a körzet országgyűlési képviselőjének támogatását.80 A pásztói osztály több közös túrán vett részt a salgótarjániakkal. 1931 decemberében alakult meg az MKE Zagyvapálfalvai Osztálya 28 taggal. Munkaterületüknek a salgótarjániakhoz hasonlóan a Karancs-Medves vidéket és a Mátrát választották.81 Megjósolható volt, hogy a több száz taggal rendelkező erős salgótarjáni osztály tőszomszédságában a zagyvapálfalvaiak nem fejtenek ki sokáig önálló tevékenységet: 1933 tavaszán az osztály fuzionált a salgótarjániakkal.82 Az 1932 májusában a salgói várban megrendezett éves közgyűlésen az alakulástól számított idő óta a leginkább átrendeződött az osztály vezetősége. „A vár fokán, perzselő nap tüzében, a felhők magasságában folyt le a stilszerű és impozáns közgyűlés. ” A Hiszekegy után következtek Rokfalussy Lajos titkári-, Kaszper Kálmán pénzügyi beszámolói. Förster buzdító beszédet intézett a nagy számban megjelent fiatalsághoz, akiket arra kért, hogy szeressék Isten legszebb alkotását, a nagy természetet, melyben sosem fognak csalódni. „Vegyétek át majdan a zászlót, melyet már fáradtan hord a régi sereg... Kérte a magyarok Istenét, hogy ezt a zászlót mielőbb lobogtassa meg a szél a Tátra szép csúcsain.83 Ezután az elnök lemondott a tisztikar nevében. Förstert Kálmánt újraválasztották elnöknek, alelnöknek pedig Dornyay Bélát és Rokfalussy Lajost választották. Titkárként folytatta egyesületi munkáját Kaszper Kálmán, addigi jegyző (Kaszper egyben a római Katolikus Olvasókör titkári teendőit is ellátta.). Jegyzőnek Péter Ilonát, pénztárnoknak Zámecsnik Helént választották. Igazgató lett Horváth László, mérnök Karattur Antal. Az ellenőr Zatroch János, az ügyész dr. Pollatsek Ármin maradt.84 85 86 A harmincas évek első felében a már bejáratott kirándulási célpontok mellett az osztály túrákat szervezett Drégely várához, a mátrai Zám-patakhoz, többször Aggtelek-Lü- lafüredre, Egerbe (volt hogy Sírokkal összekötve), valamint többször a Bükk hegységbe, többek közi Bánkút-Szentlélek túracéllal. Gyakoribbak lettek a Dunántúli utazások, kirándulást szerveztek Visegrád-Dobogókőre, illetve Esztergomba, valamint a Balatont és a Bakonyt is felkeresték.83 Továbbra is népszerűek voltak a mátrai túrák, biztos bázis volt Galyatető. 80 Turistaság és Alpinizmus. XXI. évf. 1931. április, 149. 81 Turistaság és Alpinizmus. XXII. évf. 1932. január, 19. 82 Turistaság és Alpinizmus. XXIII. évf. 1933. május, 99. 83 A Munka. 1932. július 4. 84 Uo. 85 A Munka 1930-1935 közötti számai, MKE salgótarjáni osztályának túraprogramjai 86 http://www.gyongyos-matra.hu/info/latnivalok/kilatok/sasko.html 140
