Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)
a legtökéletesebb kilátóhely. Mivel jelenleg és korábban is erdő borította a csúcsát, ezért a panoráma élvezetéhez okvetlen szükséges volt egy, a lombkoronaszinten túlnyúló épített kilátó. Érthető, hogy a helyi turisták körében korán megfogalmazódott az igény egy kilátó létesítésére. A Karancs hegység Kápolna-hegye emellett évszázadok óta búcsújáróhely, azon Árpád-kori eredetű kápolna áll, így a hegyet nemcsak turisztikai célból keresték fel. A hívek közadakozásából 1926. június 13-án szentelték fel a továbbra is épülő, ám ekkortól használható állapotban lévő Karancs hegyi kápolnát.67 Az építkezést 1933-ban fejezték be. A megépített kilátó előtörténetéhez tartozik, hogy a trianoni döntés nyomán a határvonal éppen a csúcson haladt keresztül, ahol az 1920-as években egy kataszteri fatorony állt. A vállalkozó kedvű turisták ugyan létrán felmásztak a toronyra, de azt rozoga, balesetveszélyes építménynek írták le. 1927-ben az MKE salgótarjáni osztálya tervbe vette, hogy a falétra felváltására egy szilárdabb szerkezetű körlépcsőt létesít. A határhelyzet miatt szükséges volt az engedélyt megkérni az illetékes, losonci székhelyű csehszlovák hatóságtól is.68 Egy, a salgótarjáni polgármesteri hivatalban 1927 szeptemberében kelt levél az illetékes losonci kerületi főnöktől azt kérelmezi, hogy eszközölje ki a hozzájárulást a csehszlovák határőrségtől és kataszteri mérnöki hivataltól, ő maga pedig engedélyezze, vagy vegye tudomásul az építmény létesítését. A levél hangsúlyozza, az építmény kizárólag turisztikai érdeket szolgál, amit csehszlovák turisták is igénybe vehetnek majd. Egy újabb levél elküldését követően a válasz november 1-jén érkezett, melyben Ivan Cicmanek kerületi főnök közli, hogy a megkötött magyar-csehszlovák határegyezmény értelmében az építéshez az illetékes vámhatóságok véleményezése szükséges, amely az addigi időpontig nem érkezett meg. ígéretet tett, miután a véleményezés megérkezik, az ügyet hivatalosan el fogja intézni...69 A kilátópont átmeneti jellegű megoldása nem nyert orvoslást, így végül az osztály egy teljes egészében magyar területen fekvő fa kilátótorony megépítése mellett döntött. Az 1929. március 21-i helyi MKE közgyűlésen Förster elnök bejelentette, hogy a kilátó Krepuska Géza földtulajdonos nemes elhatározása nyomán felépíthető. Ezenfelül szükséges volt még Mocsáry Ödön és Pappszász Tamás földbirtokosok telekhasználati engedélye is.70 Megalakult egy Építőbizottság is, melynek tagjai Pántyik Árpád, Karattur Antal és Lévius László voltak, és a torony építését vezették. A kilátó megvalósítását a telekhasználati engedély megadása mellett támogatta Krepuska-Géza, aki felajánlotta a szükséges teljes faanyagot. Az RMSV Rt. helyi acélgyára Fabini Henrik gyárigazgató jóvoltából biztosította a szükséges összes vasanyagot. Salgótarján város polgármestere a képviselőtestület utólagos jóváhagyásával kiutalta a szükséges fuvarokat, és a torony főtartóinak felemeléséhez 2 napig 12 munkást bocsátott rendelkezésre. Jelentősebb pénzbeli támoga67 KOVÁCS Péter: Karancs-Kápolna a palócok szent hegyén. Kézirat, 14. 68 MNL NML St. pm. 8578/927 Levélváltás a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal és a losonci kerület közigazgatási vezetője között, 1927. 69 Uo. 70 A Munka. 1929. március 23., valamint Förster i. m. Karancs torony c. fejezet, 159-160. 137
