Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

Az MKE egyesület központi, 1922-es alapszabálya alapján: „Minden osztály a M. K. E. alapszabályai alapján önállóan szervezkedik, megállapítja a saját ügyviteli szabályait, választmányát és tisztviselőit önállóan választja meg..."17 Az anyaegyesület alapszabályával ellenkező rendelkezést természetesen nem hozhattak az osztályok. Az alakuló közgyűlést megelőzte a hivatalos bejelentési-engedélyeztetési eljárás az anyaegyesület irányába. Az MKE központi elnöksége 1923. február 1-i keltezésű levelében közli, hogy „teljes megértéssel és örömmel hozzájárulását adja ahhoz, hogy Salgótarjánban működő szervező bizottság alakuló közgyűlést hívhasson egybe, s megalakíthassa a M.K.E. Salgótarjáni Osztályát, Salgótarján székhellyel ”18

Az Osztály alakuló közgyűlésének dátuma 1923. február 25. volt, helyszíne a salgótarjáni városi mozgófényképszínház - a későbbi Apolló mozgó.19

A salgótarjáni osztály az újjáalakult MKE hetedikként megalakult osztálya volt 1923 februárjában. Ekkor létezett már a putnoki székhelyű Gömör Osztály, a győri Bakony Osztály, az Újpesti Osztály, illetve négy fővárosi, a Budai-, a Fátra-, a Budapesti Sí-és Hegymászó-, a Budapesti Szepesiek Osztálya.20

Az alakuló közgyűlésen több mint százan jelentek meg. A programot a római katolikus olvasóköri-, az acélgyári- és a bányatársulati összesített dalárda nyitotta meg a „Hiszekegy” Ursutz József karnagy által vezényelt előadásával. Szólásra emelkedett a MKE jelen lévő elnöke, Eöttevényi Nagy Olivér. Ezután vetített képes előadásra került sor, melyben az aggteleki cseppkőbarlanggal és a Magas-Tátrával ismerkedhettek a jelenlévők.

A vetítés után az előkészítő bizottság tagjai: Förster Kálmán, Salgótarján polgármestere, Nagy Elemér bányatársulati főmérnök és Rokfalussy Lajos állami tanító foglaltak helyet a zöld asztalnál. Jegyzőkönyvvezető Holcsek Béla ügyvéd lett, hitelesítők Lipthay B. Jenő acélgyári igazgató, Wabrosch Béla acélgyári főmérnök és Wolf Mihály voltak. Förster közölte a hallgatósággal: a Karancs Egyesület az előző nap tartotta évzáró közgyűlését, és előnyösnek tartották a kapcsolódást hazánk legrégibb turista egyesületébe, ezért elhatározták, hogy átalakulnak az MKE Salgótarjáni Osztályává. A közgyűlés hatá- rozatilag kimondta, hogy a Karancs (Turista) Egyesület átalakul az MKE Salgótarjáni Osztályává. Rokfalussy felolvasta az MKE alapszabályát, melyet szintén elfogadtak. Ezután a jelenlévő turista egyesületek képviselői emelkedtek szólásra. Thirring Gusztáv a Magyar Turista Szövetség részéről üdvözölte az alakulást. A helyszínen üdvözölték a megalakuló Osztályt a Magyar Hegymászó Egyesület és a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület képviselői. Rokfalussy olvasta fel az MKE Sí- és Hegymászó Osztályának, a jegyzőkönyv szövege szerint a „Budapesti Osztálynak” (ilyen nevű osztály nem létezett, de több fővárosi osztály is működött), a Bakony Osztálynak, a Mecsek Egyesületnek, illetve a Tátra Osztálynak (a budapesti Fátra Osztályról lehet szó) üdvözlő táviratát.

17 MNL NML Salgótarján polgármesteri iratok (St. pm.) 9122/1923. MKE egyesület alapszabálya.

1922. október 29.

18 MNL NML St. pm. 9122/1923. Az MKE elnökségének hozzájáruló levele a MKE Salgótarjáni Osztályának megalakításához.

19 MNL NML St. pm. 9122/1923. A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztályának

1923. február 25-i alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve.

20 Turistaság és Alpinizmus. 1923. XIII. évf. 4. sz.

127