Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)

Történelem - Fodor Miklós Zoltán: A Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya (1923–1944)

sületeként alakul meg a Munkás Testedző Egyesület Turista Osztálya 1908-ban,5 valamint a szintén munkás bázisú Természetbarátok Turista Egyesülete 1910-ben.6 Az 1911- ben alakult Budapesti Turista Egyesület a fővárosi kispolgárság kezdeményezése.7

Az intézményesített turistaságot meghonosító MKE és a belföldi természetjárás alapjait megteremtő MTE után a legjelentősebb turisztikai kezdeményezés a Magyar Turista Szövetség 1913-as létrehozatala. A számtalan turisztikai egylet egy országos érdekképviseletet ellátó szerve lett a MTSZ, melyben helyet találhatott magának a sok kicsi lokális egyesület és szakosztály, valamint az országos hálózattal bíró egyesületek is. A MTSZ megalakulásával a minisztériumok, kormányhatóságok, valamint a főváros véleményező szerve lett. A Szövetség érdemi működését 1920 után kezdte meg. A természetjárás sportág hivatalos szakszövetségeként működött.8

A Párizs környéki békeszerződés kiheverhetetlennek tűnő csapást mért a hazai turista mozgalomra, különösen a Kárpát Egyesületre, hiszen felvidéki túraterületük, intézményi hálózatuk elveszni látszott.

Az I. világháború után a trianoni határokon kívül székelő MKE osztályai jogi okokból leváltak az anyaországi szervezettől. Az MKE Csehszlovákiában maradt osztályai késmárki székhellyel létrehozták „Karpathen Verein” (Kárpát Egyesület német tükörfordítása) néven turista egyesületüket. Bár a vezetőség legtöbb tagja az első időben a helyén maradt (csupán Förster Kálmán, akkori főtitkár költözött magyar fennhatóságú területre), az egyesület helyzete mégis gyökeresen megváltozott: meg kellett ismerkednie a kisebbségi sors nehézségeivel. A korábbi, támogatott helyzet után szembesülni kellett az új csehszlovák állam, illetve a cseh és szlovák identitású turistamozgalmak ellenséges érzületével, s legalábbis a kezdeü években, komoly szándék nyilvánult meg az egyesület teljes ellehetetlenítésére.9

A kettészakadt egyesületből Magyarországra alig jutott: egy használhatatlan tagnévsor, valamint az Aggteleki cseppkőbarlang, melynek a turisztikai értelemben vett fenntartásából származó viták az 1935-ös rendezésig méltatlan jogi állapotokat teremtettek. Az 1920-as évek elejétől a hazai turizmus új lehetőségek kihasználásával a gyors megújulás útjára lépett a korszak kormánypolitikai támogatásával. A magyar turizmus általában, illetve a turisztikai egyesületek 1920-as évekbeli fejlődése megelőzte az anyaországbeli Kárpát Egyesületét. Az 1930-as évek közepére erősödött meg annyira az MKE, hogy nagyobb vállalkozásokba fogjon.10 A Förster Kálmán vezette Salgótarjáni Osztály azonban kétségkívül az egyesület egyik legsikeresebb, legaktívabb csoportjaként működött a korszakban.

5 Uo. 55.

6 Uo. 58.

7 Uo. 59.

8 Uo. 61-64.

9 Magyarországi Kárpát Egyesület - MKE. Második késmárki korszak. http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/tortenet/mke/mkekes2.htm

10 Uo. A Magyarországon maradt egyesületi rész.

125