Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - G. Toronyi Judit: A „központiság” hatása a választói társadalomra (1886–1914)
Az ipartestület 1887. évi jelentését összehasonlítva a losonciéval, azt állapíthatjuk meg, hogy az iparos utánpótlás számai alatta maradnak a losoncinak. 127-en tanultak a balassagyarmati iparos iskolában, és 40-en szabadultak fel. A balassagyarmati elnök, Kommerell Gyula a tanulók rossz eredményeire is kitér jelentésében, és a gyakori mulasztások okában látja az iparos tanoncoknak a tanulmányok terén nyújtott nem megfelelő haladását.21 „A gyáripar területén csak tervekkel rendelkezett a megyeszékhely. Olyan ipartelepítő tényezőnek, mint a villanyvilágításnak hiányában nem épül fel a Gedeon és Hont cég téglagyára. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara átirata szerint egy berlini cég megkeresésére keményítő és szőlőcukorgyár létesítésére Balassagyarmatot ajánlották. 1906-ban több vállalkozó is a helyszínen tájékozódott az ügyben. „Nem csak a villany hiányzik, de még az üzleti vállalkozás szelleme sem pislákol” - állapította meg keserűen a Nógrádi Lapok írója. Balassagyarmat nem tudott Losonccal vagy Salgótarjánnal versenyre kelni. Ennek oka volt földrajzi helyzete is: a Budapest és környékének ipari gyűrűjétől északra fekvő város távol van az Észak-Magyarországi iparvidéktől, mintegy holt térben helyezkedik el.”22 Losoncnak a kereskedelemben játszott kiemelkedő szerepe a 18. század második felétől meghatározó. Losonc virágzó kereskedelmét igen kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. A kortársak a „Felvidék Debrecenének” is nevezték. Évi 6 országos vására és heti piacai forgalma és vonzáskörzete igen jelentős nagyságú volt. 1828-ban 120 ezres lakosú vonzáskörzete Rimaszombat és Rozsnyó elé helyezhető.23 Beluszky Pál a város funkciójú település meghatározásához24 a 19. és 20. század fordulóján felállított egy rangsort, amelyet bizonyos, a városi szerep ellátásához szükséges alapfunkciók meglétéhez kötött. Az egyik ilyen, a városiasságot meghatározó kritérium a hitelintézetek megléte vagy hiánya az adott településen. A pénzintézeti mutatókat vizsgálva a századfordulón Balassagyarmatot az ötven legnagyobb banki vagyonnal rendelkező település között találjuk. Beluszky kimutatása szerint Balassagyarmaton a század- fordulóra az egy lakosra jutó pénzintézeti vagyon 300-399 osztrák frt volt. Losoncot nem találhatjuk meg ebben a rangsorban. Fülek esetében visszatérő momentum Salgótarján egyre nagyobb térnyerése. Az 1914. január 1-jétől életbe lépett közigazgatási törvény25 arról rendelkezett, hogy a füle- ki helyett létrejön a salgótarjáni járás. A 19. század végén a barnakőszén-bányászat centrumaként új perspektívát kapó kisközség a nagyipari üzemek érdekei szerint kezdi meg terjeszkedését. A legelső ipari beruházás a településen az állami közreműködéssel 1868-ban létrejött Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság. Ezt követte a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvény- társaság, a Hirsch és Frank Vasöntöde és Gépgyár, majd a Salgótarjáni Palackgyár. A településképre gyakorolt „szépítő” hatásról természetesen nem beszélhetünk. „A munkástelepek Salgótarjánban és közvetlen környékén, hegyes-dombos vidéken épül21 IV. 405. Nógrád vármegye alispánjának iratai MNL NML 1888. (2278/1888.) 22 TÓTH 2000. 67-68. p. 23 PÁLMÁNY 1999. 5. 24 BELUSZKY 1990. 80-125. 25 Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja. XLII. évfolyam 52. szám. 1913. december 25. 113