Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Bódi Györgyné: Domokos Lászlóné Löllbach Emma Eleonóra (1885–1966)
Nagy László megbízást kap, mint elnök, hogy dolgozzon ki egy új 8 osztályos népiskolai tantervet, amely 1921-re készült eL Az Új Iskola tantervét is Nagy László készítette el „Az Új Iskola céljai, pedagógiai és didaktikai alapelvei, tantervének megokolása” címmel.5 Domokos Lászlóné Löllbach Emma Eleonóra 1915 őszén Budán, az I. Bíró út 16-18. szám alatt megnyitja az „Új Iskolát”, amely az általa fölajánlott saját tulajdonú, 600 négyszögöles telken, a rajta eredetileg lakásnak készült épületben - saját építész bátyja által fokozatosan kibővített épületegyüttesben - működött egészen 1949-ig. Szervezeti formája alsó négy osztályos koedukált oktatás, amelyhez felmenő formában négyosztályos polgári leányiskola, majd leánylíceum, végül leánygimnázium kapcsolódott. A diákok számára az 1930-as években in- ternátus, illetve fél-internátus működött. Az oktatás reggel nyolc órától este hétig tartott. Státuszát tekintve nyilvános jogú magániskola, majd társulati iskola volt, amely államilag érvényes bizonyítványt adott. A hagyományos tantárgyak mellett a sport, a kertészkedés, az idegen nyelvi társalgás, a zongorajáték, a rajz és a korrepetálás külön hangsúlyt kapott. Domokos Lászlóné Löllbach Emma Eleonóra maga választotta ki a tanerőt, ezek a pedagógusok több évtizedig dolgoztak az Új Iskolában. 1942-1949 között Neveléslélektani Kutató Állomás szolgálta a munkát, Baranyi Erzsébet egyetemi magántanár vezetésével Domokos Lászlóné Löllbach Emma Eleonóra munkájára fölfigyeltek az egyetemi tanszékek is, például Várkonyi Hilebrand Dezső, a szegedi egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Intézete doktori iskolájának vezetője. Miben volt új s a mának szóló Domokos Lászlóné Löllbach Emma Eleonóra és pedagóguskollégáinak oktató-nevelőmunkája? Nagyon fontosnak tartotta a tanulók alkotó munkára nevelését, a tevékeny, kezdeményező ember formálását, a fantázia, a kombinált készségek, az önállóság, a szabad választás fejlesztését a gyermek életében. A reproduktív és produktív munka arányait az adott tantárgyhoz mérten alakította ki, fontosnak tartotta a két munkaforma egymáshoz igazítását pL a matematika, természetrajz, irodalom, történelem, idegen nyelv tanítása során. A tankönyvek esetében a rövid terjedelmet támogatta, és mellette gazdag olvasmányanyagot, megfelelő gyermekirodaimat ajánlott. Módszertani munkájának középpontjában a történelem és az irodalom tantárgyak esetében az intuitív módszert, a közvetlen rálátást, a közvetlen átélést, serdülő korban az etikai és szociális én kibontakoztatását szolgáló módszereket támogatta. Rendkívül fontosnak tartotta és gyakoroltatta a tanulók gyűjtő- és kutatómunkáját, a beszámoltatást az elvégzett mun- káróL Az élményszerű tanulás híve volt. Az „Új Iskola” diákjai a polgári réteghez tartozó, közepes anyagi helyzetű családok gyermekei voltak, azonban 25 százalékuk a Hadiárva Intézetből kikerülő, jó képességű vidéki gyermekként tanult itt. Domokos Lászlóné Löllbach Emma Leonóra jelszava Platóntól származott: A nevelés legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a fiatalokat örömüket lelni a jó dolgokban. Ezért nem a napi 4-5 órás passzív befogadásra késztette diákjait, hanem csoportmunkát szervezett, jó értelemben kihasználta azokat a szociális erőket, amelyek a gyerekek szabad társulásaiban, a játékban, a csoportversenyekben fellelhetők. Osztálybeli és osztályközi megbeszéléseket tartott és tartatott kollégáival, mert 5 ÁMENT Erzsébet: Nagy László és a budai Új Iskola. Neveléstörténet. 2005. 3-4. sz. www.kodolanyi.hu/nevelestortenet 103
