Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)

XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 TÖRTÉNELEM

KOHÁRY ISTVÁN FÜLEKI FŐKAPITÁNY ÉS A „TÖRÖKÖS” HÍREK (1667-1682)

(Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)

KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR Tudományos kutató

Bevezetés

Az Oszmán Birodalom a 16. század eleje óta tartózkodott Magyarországon, és 1541- től kezdve tartósan be is rendezkedett az ország területén. Az európai hegemóniáért vívott harcban érdekelt Habsburg-uralkodók és az egymással békétlenkedő magyar nemesség nem tudtak megfelelő gazdasági alapot létrehozni és katonai potenciált megszervezni az oszmán hódítók elleni harchoz.1 Ezért a török expanzív törekvések folytonosan újabb magyar területeket szereztek meg a 16-17. század folyamán.2

A hódítók gyorsan és hathatósan berendezkedtek: megszervezték saját közigazgatásukat, adórendszerüket, elfoglalt erősségeikbe pedig katonákat telepítettek, hogy mindazt, amit elfoglaltak, tartósan birtokolhassák.3 Ezért ugyanúgy, mint a magyarok, a törökök is kialakították a maguk többövezetes végvár-láncolatát.4

A végvárakba telepített katonák mindkét oldalon állandó harctevékenységet folytattak egymással még a hivatalos béke idején is, ami nem nélkülözhette az ellenségről szóló információk áramoltatását.

A hírek megszerzésének és küldésének fontosságával Koháry István is tisztában volt. 1667-től kezdve, tizenöt éven keresztül irányította mint főkapitány a Nógrád vármegyében található füleki végvárat. Főkapitányi esküjében szigorú ígéretet tett, hogy az ellenség számára soha nem fogja a várat átengedni, és minden erejével harcolni fog ellene a rendelkezése alá adott csapatokkaL Koháry valóban minden eszközt megragadva, ennek értelmében cselekedett, és megtartotta I. Lipóthoz való hűségét. Az oszmán csapatok állandó jelenléte miatt permanens hadi helyzet állt fenn Magyarországon, emiatt állandó levelezésre volt szükség. (Talán gyermekkorában maga is láthatta szintén főkapitány édesapját levélírás közben, vagy amint hírnököket fogad vagy küld.) Koháry István mint

1 R. VÁRKONYI 1994a. 123.; HEGYI-ZIMÁNYI 1986. 25-27.

2 R. VÁRKONYI 1994a. 124.

3 Uo.; HEGYI 1995. 39. és 81-82.

4 HEGYI 1976. 65.

7