Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Szepessyné Judik Dorottya: A „nagy háború” egy losonci önkéntes szemével – Patak Károly első világháborús visszaemlékezése a galíciai harctérről

Indulás a harctérre Gyuris Ferenc a tábori ezredből kivált, de a kórházak tömve voltak, így a műtét elma­radt. Közben parancs jött, hogy az otthon maradt legénységből egy pót-géppuskásosz- tagot kell alakítani és kiképezni. A szerelvényt majd később kapják meg. Ember viszont nem volt, mert akik még a laktanyában maradtak, azokat egy menetszázaddal kiküldték a frontra. Ezért várni kellett, míg újabb katonák érkeznek. Az újabb menetszázad felál­lításáig Gyuris hazament 5 nap szabadságra. Visszatérte után nem sokkal indulnia kel­lett a frontra. Itt már elmaradt a szokásos lelkes búcsúztatás. „Egy borús, ködös hajnal­ban indultunk a nagy álbmásra, ahol már a vonatunk készen várt. Gyorsan bevagoní- roztuk a bvakat meg a szerelvényt és máris indult a vonat. „Nem kísért minket senki, semmi virág meg zászbdísz, de még a szokásos éljenzés sem volt, csendben kirobogott vonatunk az álbmásról Igaz, hogy mink sem énekeltünk. ” Füleken a felesége várta, szerencséjükre itt ebédelt az ezred. A búcsúzás során fogal­mazta meg a harctérről szóló gondolatát. „Lehet, hogy most már utoljára ülünk egymás melbtt, sőt ezt egész biztosra vettem, mert a harctér nem bkodabm, azaz, hogy igen, de - a halál bkodalma. Hiszen nem muszáj annak puskagolyónak avagy ágyúgolyó repesz- nek bnni, van a harctéren egész sor nyavalya, ami kaszálja az embereket. Hogy csak egy­néhányat említsem: A typhus, a cholera, a vérhas, a végkimerültség, amit katonai nyel­ven hadifáradabmnak mondják. Ezek és más effélék jártak eszemben. ” Az útvonal: Miskolc, Kassa, Eperjes és Orló volt az utolsó magyar állomás. Galíciá­ban Stari Sandec volt az első állomás. Utána Növi Sandec következett, és itt már a vasút mentén lőszer, bakancs és mindennemű hadianyag volt lerakva. Gromnik volt az utolsó állomás, addig ment a vonat.10 „Harctéren vagyok” „Gromnikon már vártak minket. Itt volt a 16-os honvédezred és a 25-ös közös gyabg- ezred elhelyezve a környéken. Kivagonírozás után a bgelső benyomásom az vök, hogy itt vabmi nem stimmel Ugyanis az újságok odahaza sorozatos lengyebrszági győzelmek­ről írtak, s itt meg az ezrediinkkel alig 30 km-re a magyar határtól találkozunk” - jegyez­te meg Gyuris a hadi helyzetről. A szeptember 11-én kiadott általános visszavonulási parancs szerint a 16. gyalogez­redet is magába foglaló 4. hadsereg szeptember 27-én érkezett kijelölt gyülekező helyé­re, a Biala folyóhoz. Az ezred Gromnikon át Brzozovára ért. A 39. hadosztály a Biala mö­gött maradt tartalékul, így egy hét pihenőhöz jutott Brzozován. Az ÁOK (hadsereg főpa­rancsnokság) szeptember 21-i parancsa szerint az 1. és 4. hadsereg sávjában szeptem­ber 23-tól nagyobb harccselekmények már nem voltak várhatók, így hozzá lehetett fog­ni az alakulatok feltöltéséhez, újjászervezéséhez, anyagi-technikai felszerelésük pótlásá­hoz. Szeptember végétől folyamatosan érkeztek a frontra a menetzászlóaljak, így a pihe­nő alatt tökéletes reorganizációra nyílt mód.11 10 GYURIS i. m. 158-160. 11 GYURIS i. m.161. - DESEŐ 1941. 46-47. - FARKAS 1981. 202-203. 84

Next

/
Thumbnails
Contents