Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Szepessyné Judik Dorottya: A „nagy háború” egy losonci önkéntes szemével – Patak Károly első világháborús visszaemlékezése a galíciai harctérről
Az emlékezet szubjektív, emellett térben és időben is behatárolt, ahogy a szerző erre utal is. De a személyesen megélt történelem is bírhat olyan értékkel, mint a történelmi tények, események feltárása, feldolgozása. „A harcoló kettonának igen szűk látóköre van, azaz, hogy csak azt látja, ami körülötte történik. A többit aztán hallásból tudja. Ez pedig nem 100% kos, mert mindig hozzátold valamit vagy kiszínezi a dolgokat úgy, hogy a másik katona ezen felbátorítva, még ő is a saját magáéhoz, úgy mint ahhoz, amit hallott, ő is hozzáfűz egyet-mást. - Ezt szükségesnek tartom kiemelni. Azt is, hogy történetem, már mint a hadi emlékeim már hiányosak, mert sokat el is felejtettem. Különösen az apróbb eseményeket. Meg kell ismételnem a már egyszer előadott megjegyzésemet, hogy időben tévedhetek, azért mert egyik-másik esemény vagy hamarább, vagy későbben történt meg, egyrészt a fentebb említett ok miatt, másrészt azért, mert a katona, aki huzamosabb ideig van a fronton, az csakhamar elfelejti, milyen nap vagy hányadika van ma (Fronton nincsen sem fali, sem családi naptár.) ” „Ezeken felül a harctéren az időszámítás is kiesett az emberek emlékezetéből, úgy hogy nem tudtak ma hányadika van. Vasárnapokat pedig onnan tudtuk, hogy az szokott a legmelegebb lenni, vagyis vasárnaponként a leghevesebb harcok voltak. ” „A katona a fronton csak a maga környezetét látja, és nem tudja, hogy a sok száz kilométeres fronton mi történt” -írja a novemberi visszavonulás kapcsán. „Eljött a szerencsétlen 1914 év" A Habsburg trónörökös pár meggyilkolása az egész Monarchia területén felháborodást váltott ki, és Szerbia megbüntetését követelték. „Eljött a szerencsétlen 1914 év. Ebben az évben meghatt apósom, még az év elején. Kitavaszodott, eljött június hónap. Mint villámcsapásjött a hír, hogy a trónörököst, Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét, Szarajevóban, Boszniában meggyilkolták. Ennek a hímek hallatára felbőszült mindenki, és megtorlást követeltek. Gavrilo Princip szerb származású egyetemista volt a gyilkos. * 1914. július 23-án orkán vonult végig az országon és óriási károkat okozott Szombathelytől Székesfehérváron és Budapesten át Miskolcig, valamint a felvidéki Zólyomban és Kassán is. E napon adta át az Osztrák-Magyar Monarchia belgrádi követe Szerbiának az ultimátumot. A Salgótarjánban is tomboló szélvihart utólag itt is a háború előszelének tartották. „Nappali műszakom volt, és a feleségemmel megbeszéltük, hogy ki fogunk sétálni valahova a kisgyerekekkel El is készültünk, és már a kocsit is levittük, amikor óriási porfelleg közel- gett dél felől Alig volt időnk a gyerekeket vissza a lakásba hurcolni, amikor a szélvihar kitört oly erővel hogy az akácfák koronáit földig lenyomta A Hirsch gyárnak a déli hombkzatát, az üveggyárnak az új csarnokának a tetejét is megrongálta a szélvihar; emberélet azonban nem esett áldozatul. A Hirsch gyárnak volt egy halálos áldozata is, a leomló fal agyonnyomott egy munkást. - Másnap obastuk az újságban, hogy Budapesten a bazilika toronytetejét is elvitte a szélvihar. Egyéb károk is keletkeztek, de azokról már nem írtak az újságok. Sokan azt állították, hogy ez a vihar háborúnak előjele volt, ami, sajnos igaznak bizonyuk. ”5 6 7 5 GYURIS i. m. 214, 182, 185. 6 GYURIS i. m. 153. 7 DEBRECENI-DROPPÁN Béla: Pusztító orkán Magyarországon az első világháború előestéjén. multkor.hu. 2008. március 4. - GYURIS i. m. 153. 82
