Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor huszárkapitány (1846–1920) nógrádi identitása a megyei sajtó tükrében
Öt nagykállói esztendőt követően Losoncon, a főgimnáziumban folytatta pályáját rendes tanárként15. A losonci gimnázium értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Patak Károlyról: „[...] buzgó és lelkesült harcosa volt [...] a felvilágosodottság által súgott erényeknek, épp oly kérlelhetetlenül fordult kivétel nélkül azok ellen, akik tudatosan vagy elvakultan a sötétség, a faji vagy a felekezeti elfogultság, a gyűlölet, a konkolyhintés, a hatalmaskodás, és más alacsony indulatok szolgálóivá szegődtek [...]. ” „Mint az ifjúság oktatója és vezetője lankadatlan hirdetője volt úgy az egymás iránti szeretetnek és megbecsülésnek, mint embertársaink és édes hazánk irányába tartozó kötelességünknek és önzetlen szolgálatkészségünknek, s ezeknek a vezérelveknek a becses bizonyítékát adta a maga eljárásában, viselkedésében, cselekedeteiben. ”16 A tanári munkával együtt, Nagykállón megkezdett hírlapírói munkáját a Nemzeti Munkapárttal szimpatizáló helyi újságokban - Felsőnógrád Losonc - folytatta. A „Losonc”: 1911-1913 között jelent meg, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilapként funkcionálva. Szerkesztői között volt Sacher Aladár, Nagy Iván, főmunkatársai között Bodor Aladár. A „Felsőnógrád”: Losoncon 1911-1918 között került publikálásra mint a Nemzeti Munkapárt helyi hivatalos közlönye.17 18 Cikkei aktuálpolitikai, oktatásügyi és a színházi élettel kapcsolatos témában íródtak. Első közleménye 1912 januárjában jelent meg „Mi lesz?” címmel: „Régen volt a magyar közélet olyan nagy jelentőségű események küszöbén, mint ma. Nem csupán a sorra kerülő törvényhozási alkotások hordereje adja meg az események súlyát, hanem inkább az eddig egymással hol kacérkodó, hol összecsapó, hol meg megalkuvó irányzatok és módszerek, melyeknek egymással valahára le kell számolniok. Akkor, amikor egy a lelkekben végbemenő csodálatos átalakulás soha nem remélt mederbe terelte a magyar politika vezetését, mikor uj remények, uj várakozások és uj ambíciók duzzasztották a hazafiak keblét, egy adott percben újból jelentkezett a száz fejű szörnyeteg, a múltak hazajáró kisértete: az obstrukció. [...] A Justh-párt obstrukciója már születésekor magával hozta az önmaga halálos ítéletét, midőn a közvélemény nyilvánvaló támogatása nélkül a maga szakállára vette elő a múltak arzenáljából a »parlamenti ellenállás« rozsdás fegyvereit, melyeket aztán azzal a fogadabmmal tett le, hogy három hónap múlva kifényesítve, kiköszörülve, újra ki fog velük állni a porondra. [...] De fél szemmel villámokat szórni és fél szemmel hatabm felé sandítani: ez olyan módszer az ellenzék részéről meüyel a köznek nem igen használ de magának mindenestre árt. [.. ,]”m Ugyanezen hónapban még két vezér15 Hivatalos Közlöny, 1911 (19. évfolyam, 1-24. szám). 1911-12-15 / 24. szám. Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 503. p. - A református és evangélikus múlttal egyaránt rendelkező intézmény Magyar Királyi Állami Gimnáziumként (négyosztályú) 1870. október 8-án nyitotta meg kapuit 117 rendes és 3 magántanulóval Református egyháztól átvett gimnáziumi épületben folytak a tanítások. 1883-ban megépült az intézet egyemeletes, trapézalakú, három homlokzatú épülete főhomlokzatán a következő felirattal: „Az ország emelte 1882.” „A nemzeti művelődésnek”. SCHERER Lajos: A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története. Losonc, 1940. 5. p. 16 Besztercebányai Állami Levéltár Losonci fióklevéltára. I. II. A losonci gimnázium iratai. Az iskolai értesítők gyűjteménye, 225/1914-1915. Losonci gimn. ért. 1914-1915. évi. 11-16. p. 17 PUNTIGÁN József: Losonc sajtója 1918-1944. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 2000. 155-156. p„ 158. p. 18 PATAK Károly: Mi lesz? Felsőnógrád, I. évfolyam. 5. szám. 1912. január. 11. 1. p. 60
