Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
csábrági tiszttartó megírta a főkapitánynak. A Koháry-család egyik csábrági jobbágya ugyanis elment Varbókra, megsebesítette magát, majd visszarohant a várba, és hatalmas lármát csapott, hogy ott nagy portyázó török csapat állomásozik, mely errefelé tart, és őt is meglőtték, mikor menekülni látták. Lövetett a mozsárból, felbolygatta a környéket, török veszélyt talált ki, álhírt terjesztett, vagy csak úgy szórakozásból, vagy azért, hogy a maga fontosságára felhívja a figyelmet. Az igazság hamar kiderült. Az embernek nem lett bántódása, ám Rády szerint az ilyen rémhírterjesztőket meg kell büntetni, mert csak kárt okoznak és felesleges riadalmat, azon kívül pedig bomlasztják a hihető szó hitelességet is, valamint bizalmatlanságot és kétkedést keltenek.126 Általában hiteles (vagyis valamilyen eseményt személyesen megtapasztaló) vagy katonai ismeretekben jártas személyek információit fogadták el. Egy alkalommal, mikor Koháry István éppen Korponán tartózkodott, az a hír jutott Bélteky Pál fülébe, hogy az ottani horvát-magyar helyőrség egyik portyázó alakulatát megtámadták a szécsényi törökök, és 42 foglyot, valamint 17 levágott fejet vittek haza magukkal. A füleki alkapitány bővebb és hihető információt akart nyerni az eseményről, ezért kérte Koháryt, hogy írassa le Szántó János korponai alkapitánnyal a történteket és küldje el hozzá.127 Török elleni portyákkal kapcsolatban, melyekben illetékes volt, Koháry Istvántól szintén kértek első kézből származó információkat, mint ahogy Spáczay Márton, Encs erődítésén dolgozó mérnök is, mikor hírét vette a főkapitány sikeres harcainak, és részletes beszámolót kért tőle, melyet Paris Spankau tábornoknak is megmutathat.128 A szándékos fogolyszerzés, a „nyelvfogás” is az elsőrendű és fontos információk megszerzését szolgálta. Oláh János lovas főhadnagy számolt be arról Koháry Istvánnak, amikor 1678 őszén az ő őrizetére volt bízva Fülek, hogy Orosz Pétert 100 emberrel Nyustyáig küldte „valami hír kapásért”, ugyanebből a célból Nacsa Lukácsot is elküldte két török vár és a közöttük levő falvak irányába (bár egyik sem tudott érdekes hírekről beszámolni).129 Összefoglalás Koháry Istvánnak tehát elegendő híranyag állt a rendelkezésére a törökökről, hiszen mind szolgálati úton, mind családi levelezés útján hozzájuk jutott. A főkapitány minden hírforrást felhasznált, ám bizonyos információkat, melyeket nem katonai ismeretekkel rendelkező személyektől szerzett, erősen meg kellett szűrnie, ha maga akarta értékelni vagy ha továbbítani óhajtotta feletteseinek. A tanulmány megírása során a Magyarországon elérhető levéltárak anyagát használtam fel, különös tekintettel a Koháry család archívumára. Ennek megfelelően inkább a főkapitányhoz írt levelek ismertetése dominál a cikkben. 126 MNL-OL C 1291. tekercs Nfl 14926., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Rády Pál levele Koháry Istvánnak (Csábrág, 1680. március 13.) 127 MNL-OL C 1302. tekercs Nfi 16905., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1676. október 23.) 128 Uo. N2 16911., Spáczay Márton levele Koháry Istvánnak (Encs, 1674. augusztus 8.) 129 MNL-OL C 1300. tekercs N2 16603., (SABB, Koháry-család levéltára. Pars V.), Oláh János levele Koháry Istvánnak (ismeretlen hely, 1678. november 11.) 27
