Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Múzeumpedagógia - Molnár Ildikó: Nem vizuális szemléltetési lehetőségek a múzeumpedagógiában a balassagyarmati MNM Palóc Múzeumában
zés”. Ennek a megvalósulása a következőképpen zajlik: állandó kiállítás felkeresése, kiszebá- bu és a kiszézés hagyományának megismerése, majd kiszebábu készítése, archív filmfelvétel megtekintése a kiszézésvől, Szandáról. Ezt követően az óvodában kiszéző énekek megtanulása. Végezetül virágvasárnaphoz közeli napon az összes óvoda összegyűlik a múzeumnál és együtt visszük ki a felöltöztetett kiszét az Ipoly partjára, végig énekszóval kísérve a bábut. Majd a parton levetkőztetjük, és a vízbe dobjuk, hogy a betegségek és a tél is ússzon el velük együtt. Alsó tagozatos korosztály A foglalkozások ugyanazon gondolatmenet szerint épülnek fel, mint az óvodásoké, any- nyi a különbség, hogy itt inkább már népmeséket veszünk alapul, és az azokban elhangzó tárgyi anyaggal foglalkozunk behatóbban. A mesék egy része a tantervekbe beépített tananyag, a többi pedig tematikusán kiválogatott mesékből áll. Például a lakodalom egységnél elhangzik A róka és a farkas a lakodabmban című népmese (1. melléklet). A mese megismerése után beszélünk a lakodalom menetéről, a táplálkozásról, lakodalmi ételekről, lakodalmi tréfákról. Ezeket a kiállításban látható képek és tárgyak segítségével illusztráljuk is. A foglalkozás végén pedig egy lakodalmas játékkal zárunk. Egy pár elkezd táncolni, azaz egymásba kapaszkodva körbe forogni, mikor vége a dalnak, mindketten felkérnek valakit, akivel tovább táncolnak, egészen addig, amíg mindenki nem táncoL Közben a következő dalt énekeljük: Járjunk táncot, tipegőt, ropogót,/Pergő, forgó, libegő bbogót Tánchoz készülődés. Fotó: Engli Zsófia 270
