Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Természettudomány - Angyal Zsuzsanna: Tájidegen elemek – a Salgótarján környéki alakkúpok morfológiai és ökológiai vizsgálata
7. ábra: A salakkúp növényzetének természetességi értékei S: specialisták, a termőhelytípus érzékeny indikátorai C: kompetítor fajok - természetes társulások domináns fajai, amelyek hosszú távon képesek stabilizálni a közösség összetételét G: generaliták (vagy szűkebb értelemben vett kísérő fajok), amelyek sokféle társulásban és különböző élőhelyeken megélnek, de az antropogén zavarást rosszul tűrik NP: természetes pionír fajok - újonnan kialakult élőhelyeken a meginduló szukcesz- sziós sorok kezdő stádiumának fajai. Az abiotikus környezeti tényezők szélsőségeit jól tűrik. DT: zavarástűrő természetes növények - „mesterséges létesítmények”, esetünkben a salakkúp benépesítésében vezető szerepet játszó évelő fajok W: természetes gyomfajok - tartós antropogén hatás alatt álló mesterséges termőhelyek társulásaira jellemzőek, jórészt egyéves fajok I: meghonosodott idegen fajok - tájidegen növények, az élőhely természetessége szempontjából nem kívánatosak A: behurcolt (adventív, jövevény) fajok - tájidegenek, általában másodlagos termőhelyeken kialakult növényzetbe illeszkednek be. RC: ruderalis kompetítorok - a természetes flóra jellemző gyomfajai, gyakoriak a zavarásnak kitett élőhelyeken AC: agresszív tájidegen inváziós fajok - táj- és flóraidegen növények, agresszív terjedési stratégiájuk révén gyorsan uralkodóvá válnak, ezáltal gátolják a természetes szuk- cessziós folyamatokat 261
