Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Természettudomány - Hír János: Áttekintés Nógrád megye középső miocén korú kisgerinces lelőhelyeinek leletegyütteseiről a kutatómunka jelenlegi állásának megfelelően
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 TERMÉSZETTUDOMÁNY ÁTTEKINTÉS NÓGRÁD MEGYE KÖZÉPSŐ MIOCÉN KORÚ KISGERINCES LELŐHELYEINEK LELETEGYÜTTESEIRŐL A KUTATÓMUNKA JELENLEGI ÁLLÁSÁNAK MEGFELELŐEN HÍR JÁNOS Pásztói Múzeum Bevezetés 20 éve kezdtük el a Pásztói Múzeumban azt a kutatási programot, melynek célja a felszínen előforduló középső miocén nemtengeri üledékek őslénytani vizsgálata, azokból rétegtani, kronológiai és őskörnyezeti következtetések levonására alkalmas leletanyagok begyűjtése. Ennek a kutatási iránynak akkor hazánkban még csak minimális hagyományai voltak. A magyar gerinces őslénytan kutatói Petényi Salamon János 19. század közepétől induló úttörő munkásságától kezdve főleg a barlangokra és a karszthasadék-kitöltésekre koncentrálták figyelmüket. Az ilyen típusú lelőhelyekről általában kis költséggel és viszonylag kevesebb munkával nagytömegű leletanyagot lehet begyűjteni. A karsztüreg-kitöltések döntő többsége a Kárpát-medencében pleisztocén, vagy pliocén korú, a felső- v. középső miocén, netán még idősebb leletanyagok rendkívüli ritkaságok. Pl. Polgárdi: felső miocén. Dévényújfalu= Devinská Nová Ves= Neudorf Spalte: középső miocén. Bodajk: oligocén. Hazánkban a pannóniai korúnál idősebb miocén üledékeket gerinces paleontológiái szempontból sokáig nem tartották perspektivikusnak (annak ellenére sem, hogy éppen a Keleti-Cserhátból és a Nyugati-Mátrából kerültek elő egyedi szórványleletek Kordos 1985). Az igazi mérföldkő mégis az volt, amikor Kordos (1981) feltárta a hasznosi faunát, mely az első iszapolásos technikával gyűjtött középső miocén leletegyüttes volt Magyarországon. A gerinces maradványok a terepen szabad szemmel általában nem láthatók. Gyűjtésükre sikerrel átvettük a holland kollégák által kifejlesztett gépi iszapolásos technikát (Daams & Freudenthal 1988), mely lehetővé teszi tonnás nagyságrendű mintaanyag gyors és hatékony iszapolását. Munkánkat a T 046719, T 029148 OTKA projektek támogatták, melyeknek témavezetője magam voltam. Jelenleg a Karátson Dávid (ELTE) témavezetése alatt futó T115472 sz. ÓTKA projekt keretében végzünk kutatómunkát. 2012. évi leideni tanulmányutamat az NL-TAF-2227 sz. Synthesis projekt tette lehetővé, melyet az Európai Unió Kutatási Infrastruktúra Akciója támogatott az FP7 „Capacities program” keretében. Az ásatásaink során előkerült gazdag leletanyagok feldolgozására neves szakembereket sikerült megnyerni. 223
