Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Régészet - Baráth Anita Carmen: A késő-középkori öv a falképek és a régészet tükrében

munkája lehet.28 Ez persze azonnal felveti a kérdést, hogy lehet-e külföldi mester ábrázolásából helyi divattendenciákra következtetni. Valószínűleg nehézkesen, viszont ha összetesszük azon tényeket, hogy nyugatabbra a fémveretes övvel a 11. századtól már folyamatosan számolnak, azzal, hogy nem csupán freskó-, de miniatúra-ábrázolásainkon sem ritka a veretes öv, leginkább az a tendencia tűnik megkérdőjelezhetőnek, hogy konkrét korhatározó lelet nélkül valamennyi fémveretet a 15. század végére tegyünk. Az egyetlen többé-kevésbé elfogadottan adódó anyagot, amely befoltozná ezt a hiátust, azok a csontos övék adhatnák, amelyeket viszont a kutatók egyöntetűen paraszti vagy városi polgári viseletnek tartanak, és a nemeseknek eszükbe sem jutott volna viselni. Magyarországon egyébként nincs olyan összefoglaló mű, amely a teljes övanyagot következetesen végigtárgyalná a forrásokkal együtt, csak bizonyos temetők vagy régiók vannak feldolgozva. Ehhez a nagyobb lélegzetű kutatáshoz szeretném hozzátenni először is a freskók forráscsoportját.

A legszemléletesebb két Anjou-kori falkép a vizsolyi (4. kép)29 és a zsegrai (5. kép)30, mindkettőn hosszan lecsüngő veretes övvel. A két falkép több szempontból is nagyon érdekes. Egyrészt az egész késő-középkor legrészletgazdagabb övábrázolása Magyarországon - egy olyan ritka övtípust példáz, amelyből szintén hiányt szenved a

28 DVORÁKOVÁ et al. 1978. 143.; RADOCSAY 1954. 170.; PROKOPP 2009. 20.

29 JÉKELY - LÁNGI 2009. 424-425.

30 PROKOPP 2009. 53.; MAROSI 1982. 285.

210

4. kép: Vizsoly, református templom. Falkép részlet, a jobb oldali katonaszent öve a déli diadalívpilléren, (saját felvétel)

5. kép:Zsegra (Uehm, Szlovákul), Szentháromság templom, falkép részlete, 1360 körül. Katona alakja a Júdás csókja jelenetből az apszisfalon. (PROKOPP 2009, 52.)