Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Guba Szilvia–Fábián Szilvia–Czifra Szabolcs–Nicklas Larsson–Roderick B. Salisbury: ISzaP – Ipoly-Szécsény Achaeological Project – Egy mikro-regionális kutatás lehetőségei és tapasztalatai
XXXIX. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2016 RÉGÉSZET ISZAP - IPOLY-SZÉCSÉNY ARCHAEOLOGICAL PROJECT - EGY MIKRO-REGIONÁLIS KUTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS ELSŐ TAPASZTALATAI GUBA SZILVIA* - FÁBIÁN SZILVIA** - CZIFRA SZABOLCS** - LARSSON, NICKLAS** - SALISBURY, RODERICK B.*** * Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény - * * Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - *** Universität Wien, Vienna Institut for Archaeological Science, Bécs Soós Virág emlékére Bevezetés A 2014-ben életre hívott ISzAP (Ipoly-Szécsény Archaeological Project) elnevezésű nemzetközi kutatási program fókuszában az Ipoly völgyében elterülő szécsényi medence (1. ábra) és az itt elsőként megtelepedő földműves közösségek kulturális és kereskedelmi kapcsolatai állnak.1 A vizsgált terület az ország északi részén, az Ipoly középső folyásvidékén található és egyben az Ipoly-medence déli részét alkotja. A folyó Rárosmulyadnál (Mul’a) a Losonci-medencéből a miocén vulkáni üledékeket áttörve érkezik meg az Ipoly-medencébe, ahol alapvetően észak-déli folyásirányt követ. A Korponai-fennsíkról érkező patakoknak köszönhetően vízgyűjtő területe bővül és immár folyó méretet ölt. Nógrádszakál-Ráróstól délre már széles teraszok és kiterjedt árterek övezik.2 A Cserhát északi előterében, Szécsény határában az addig jellemzően észak-déli folyásirány megváltozik és innen nyugatra veszi irányát. Itt, a folyó széles kanyarulatának keleti felében több, a Cserhátból induló, sugaras irányban elhelyezkedő patak torkol az Ipolyba: délről a Hollókői- és Nagylóci-patak, keletről a Ménes-, ill. Nógrád- megyeri-patak. A patakok a Cserhát szűk völgyeiből érkeznek meg a Szécsény környékén elterülő, mintegy 80 km2 kiterjedésű, nagyjából hasonló geomorfológiával jellemezhető területre (Szécsényi-öblözet3, szécsényi medence). Az egyik ilyen déli irányba nyíló völgy bejáratánál találjuk a kutatásunk szempontjából kulcsfontosságú, középső neo- litikum időszakában lakott Szécsény-Ültetés települést. A lelőhelyen Soós Virág vezetésével 1979 és 1985 között több évadban folyt feltárás,4 amely során kiemelkedő jelentő1 FÁBIÁN et al 2016. 2 GAÁL 1996.1. 3 HORVÁTH-MARI 1996.5. 4 SOÓS 1980; 1981; 1982a; 1983. 189
