Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Zandler Krisztián–Péntek Attila: Előzetes jelentés Ipoly-völgy 3. Gravetti lelőhely 2015. évi szondázó kutatásáról
A tipológiailag egyértelműen paleolitikus leletanyagban az eszközök között számos típusos vakaró és véső mellett elsősorban megmunkált pengék és lamellák találhatóak (8. ábra). Mind a korábban T. Dobosi és Simán, mind a szerzők által gyűjtött leletanyag sajátossága, hogy egyetien darab kivételével hiányoznak a tompított hátú darabok. Összegzés A felszínről gyűjtött leletanyag mintegy negyede retusált eszköz. Ez meglepően magas arány, ugyanis a felszíni szórványanyagok 10%-a szokott eszköz lenni. A laminaritás is magas, az egész leletanyag negyede penge vagy lamella, míg a 22 db eszköz fele készült pengén vagy lamellán. 3 magkőből, 2 pengék leválasztására szolgált. A pengemagkövek nyersanyaga kárpáti radiolarit (8. ábra: 9-10.), míg a szilánkmagkőé mátrai limnoszilicit. A 4 vakaró közül 3 szilánkon (8. ábra: 1-2.), egy pedig pengén készült (8. ábra: 3.). Mindkét bemutatott szilánkvakaró talonja sima, az egyiket lágy (8. ábra 1.), míg a másikat kemény ütővel (8. ábra: 2.) választhatták le a magkőről. Egyik példány oldalélén sem figyelhető meg retusálás. A vakarók közt egyenlő arányban fordul elő a kárpáti radiolarit (8. ábra: 2.) és a limnoszilicit (8. ábra: 1., 3.). Mindkét véső törött pengén készült, csak egy-egy vésőéit képeztek ki rajtuk. Nyersanyaguk kárpáti radiolarit (8. ábra: 4.) és volhíniai kova (8. ábra: 5.). Az egyetlen véső- pattinték nyersanyaga viszont ezzel szemben cserháti limnoszilicit. A 8 db megmunkált penge/lamella közül 4 csak az egyik élén megmunkált, a többi mindkét élén vagy retusált (8. ábra: 7.), vagy retusált és völgyeit (8. ábra: 6.). Csak egy esetben állapítható meg kemény ütős leválasztás (8. ábra: 8.). A megmunkált pengék főleg radiolaritból (8. ábra: 6-7.) és limnoszilicitből készültek, csak egy volhíniai kova (8. ábra: 8.) található köztük. A 6 db megmunkált szilánk közt egyaránt található retusált, csonkított és völgyeit példány. Két esetben hátlapi retusálás figyelhető meg. A talontípusok közül 2 sima és 1 preparált figyelhető meg. A felhasznált nyersanyag főleg radiolarit, de 2 kovakavics is előfordul. Említést érdemel még egy kombinált vakaró-véső, mely kárpáti radiolariton készült. A két ütőkő egyformán kvarcitkavics. A 13 retusálatlan penge és lamella nagyobb része egygerincű. Fele ép, másik fele vagy félbetört, vagy meziális szakasz. A talontípusok közt 2-2 sima és preparált, valamint 1 vonalszerű figyelhető meg. A pen- gék/lamellák leválasztásához főleg lágy ütőt használhattak. A 37 db szilánk és pattinték nagyobb része cserháti és mátrai limnoszilicit (15 db) közel azonos arányban fordulnak elő a különféle radiolarit változatok (13 db), valamennyivel kevesebb a helyi és Kárpátokon kívüli kova (9 db). A talontípusok közt sima, vonal- és pontszerű csak 1-1 esetben állapítható meg. Ezek alapján kemény és lágy ütővel egyaránt választottak le szilánko- kat/pattintékokat. A 10 hulladék- és nyersanyagdarab közel azonos arányban tartalmaz radiolaritot, limnoszilicitet és kovát. Diszkusszió A lelőhely nyersanyag-felhasználásával kapcsolatban jelentős információ a 2-2 darabbal képviselt volhíniai és a minden bizonnyal Felső-Szilézia területéről származó 175
