Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája
Némileg sajátosnak mondható az Acsa-Viszoki-hegy, Galgagyörk-Kelemen-föld, továbbá a Romhány-Diós-út lelőhelyek viszonylagos különálló, szoliter jellege és topográfiai helyzete. Acsa-Viszoki-hegy a Püspökhatvan-Takács-hegy lelőhelytől K-re, mintegy 500 m távolságra, a Cser-völgy DNy-i végében található, olyan optimális stratégiai helyzetben, amely inkább az idősebb pengés Gravettien entitásra jellemző. A közvetlen környékről származó limnoszilicit nyersanyag meghatározó szerepe (89,9%) ellenére sem tekintjük műhelynek, sokkal valószínűbb a lelőhely vadásztanya vagy egyéb más funkcionális jellege. Minden bizonnyal ezzel függhet össze az eszközösszetételben mutatkozó szokatlan aszimmetria is, ugyanis a 33 db formális eszköz döntő többsége (80%) vakaró. Galgagyörk-Kelemen-föld lelőhely kapcsán megemlítettük, hogy a lelőhely megtelepü- lési szempontból ideálisnak nevezhető (víz- és nyersanyagforrás közelsége; a széles, allu- viális Galga-völgy és az Ecskend-hegység geomorfológiailag tagolt hegylábi ökológiai zónája), optimális stratégiai helyzete miatt kizárható esetleges „műhelyszerű” funkciója. A Romhány-Diós-út lelőhely a Hársas-tetőtől K-re lejtő domboldalon elfoglalt nagy kiterjedésével, szórt települési jelenségeivel is az idősebb Gravettien entitást idézi. Minden bizonnyal olyan palimpszeszt lelőhellyel, leletkoncentrációkkal van dolgunk, amely egy részét a fiatalabb őskori, feltehetően neolitikus kultúra megbolygatta. A Kálló-Eresztvény-Puszta-hegy lelőhelykomplexum egyes lelőhelyeiről, leletkoncentrációiról egyelőre még csak kisebb mennyiségű leletanyaggal rendelkezünk, de az eddigi leletek technotipológiai képe alapján itt is egy, a Gravettien entitás fiatalabb pengés filumához tartozó lelőhelybokor meglétéről lehet szó. IRODALOM ABSOLON, Karel-KLÍMA, Bohuslav 1977 Pfedmostí: ein Mammutjägerplatz in Mähren. Brno: Archeologicky ústav CSAV v Brné, ACADEMIA Praha 1977. BÁLINT Csaba 2015 Püspökhatvan-Takács-hegy paleolit leletanyagának tipológiai és nyersanyag elemzése a magyarországi Gravettien kontextusában. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat ELTE-BTK Budapest. BÁNESZ Ladislav 1968 Barca bei Koéice-palaolithische Fundstelle. Barca pri Koéiciach-paleolitické nálezisko. Vydavatel’stvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava BOLUS, Michael 2004 Der Übergang vom Mittel- zum Jungpaläolithikum in Europa. Eine Bestandsaufnahme unter besonderer Berücksichtigung Mitteleuropas. Germania. Frankfurt am Main. 82, p. 1-54. BÖKÖNYI, Sándor 1972 Auroch (Bos primigenius Boj.) remains from the Örjeg peat-bogs between the Danube and Tisza Rivers. Cumania 1 (Archeológia) Kecskemét:17-56. BUDEK, Anna-KALICKI, Tornász 2003-2004 Sedimentological and micromorphological studies of Til section at Andornaktálya. Praehistoria, 4-5.145-152. 154
