Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)

Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)

császári hírszerzés. Ugyan Lengyelország a célpontjuk, de ettől függetlenül nem kizárt, hogy esetleg tesznek egy próbát némely felső-magyarországi végvár meghódítására.44 Bercsényi Miklós ismét egy másik esetben a Csallóközben kitört pánikról írt Koháry Istvánnak, ahol a törökök betörésének hírére több falu lakosa szekéren menekült el lakóhelyéről, és csakis akkor tért vissza, mikor teljes bizonyságot szerzett arról, hogy csupán tévhír volt az egész.45 Bercsényi Miklós 1673 őszén ismét a fokozott figyelmet kérte Kohárytól, mivel biztos értesülésekből hírt szerzett, hogy az egri pasa Szécsény alá vonult a „rebellisekkel” együtt, hogy az ottani helyőrséggel kiegészülve, Füleket vegye ostrom alá. Ugyanebben a levélben az altábornagy a törökök Vág völgyében gyakran megtörténő portyáiról is írt.46 Egyszer meg Bercsényi egy „lármáról” értesítette a füleld főkapitányt. Az érsekújvári törökök Galántát és Taxont feldúlták, sok zsákmányt és foglyot szereztek, de mielőtt várukba visszaérhettek volna, császári és magyar lovas katonák ütöttek rajtuk, akik a heves összecsapás közben 40 törököt megöltek. A behatolók zsákmány nélkül voltak kénytelenek hazamenni.47

Szomszéd végvárak és más végvárrendszerbeli főtisztek is írhattak Koháry Istvánnak. Kettőt emelek ki ezek közül: az egyik Carlo Strassoldo felső-magyarországi tábornoké, aki 1675 őszén a Nemesbikken lezajlott ütközetről írt neki48, Ferdinand Franciscus de Märfeld szendrői császári parancsnok pedig arról, hogy Egerbe új török pasa érkezett, és máris hadjáratra készül, mert próbálgatja az ágyúkat.49

Nem-katonai személyek szintén elláthatták hírekkel Koháry Istvánt. Nyéky Gábor, a kecskeméti városi magisztrátus tagja, egy alkalommal azt jelentette neki, hogy az egri törökök „feles számú" szekérrel átjöttek a Tiszán az Alföldre, hogy a kurucokhoz csatlakozzanak. A tiszántúli török helyőrségek egy része is erősen gyülekezik Szarvashoz, szintén a kurucok megsegítésére. Budára körülbelül 300 szekér érkezett baranyai törökök kíséretében, akik állítólag elszökött jobbágyaikat akarták összefogdosni. Ám ez a feltételezés csak téves lehet - fejtette ki Nyéky -, mivel a szekerek legtöbbjén ásó, kapa és egyéb „várvevő” szerszámok voltak, amit Budán le is pakoltak, tehát inkább várostromra készülnek, és további szándékukat annak megfelelően igazítják, milyen választ kapnak attól a csausztól, aki Bécsbe ment követségbe.50

Palágyi István rimaráhói tiszttartó például a szkálnoki51 török kisbirtokos katonatiszt és 14 emberének Rimaráhó környékén való ide-oda nyaralásáról számolt be.52 A szin44 Uo. N2 6545., Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Brunóc, 1672. június 9.)

45 Uo. N2 6554., Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Nagyszombat, 1673. június 18.)

46 Uo. Na 6557., Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Sempte, 1673. szeptember 5.)

47 Uo. N2 6561., Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Sempte, 1674. január 26.). Bercsényi

Miklós így fogalmazott a törökök veszteségéről: „...bizony, alkalmasint vágtak le bennek... ”

48 SABB, Rodovy archív Koháry-Coburg, Cast’ I., Listiny, korespondencia a rozne pisomnosti, N2 522., Carlo Strassoldo tábornok levele Koháry Istvánnak (Nemesbikk, 1675. november 14.)

49 Uo. N2 605., Ferdinand Franciscus de Märfeld levele Koháry Istvánnak (Szendrő, 1680. augusztus 17.)

50 MNL-OL C 1056. tekercs N2 285., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Nyéky Gábor levele Koháry Istvánnak (Kecskemét, 1677. május 6.)

51 A Szlovákiában található falut Sziklásnak is nevezték. A helység ma két részre vált: Alsósziklásra és Felsősziklásra.

52 MNL-OL C 1296. tekercs N2 15858., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Palágyi István levele Koháry Istvánnak (Rimaráhó, 1677. július 20.)

14