Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Komjáti Zoltán Igor: Koháry István füleki kapitány és a „törökös” hírek (1667–1682) (Adalékok a magyarországi híráramlás és hírközlés 17. századi történetéhez)
azt adta hírül neki, hogy az Alföldön maradt hódoltsági lakosság elöljáróitól küldöttség érkezett az egri pasához, hogy a beszállásolt kurucokat ..vegye el a nyakukról mert ha el nem veszi, bizonyos lehet benne, kardot kötnek oldalukra, és amint okalmazhatják magukat, úgy oltalmazzák. ..’’.Az egri pasa a színe elé nem engedte a küldötteket, ellenben sérelmeik orvoslására összehívta a dívánt, és háromnapi csendességet kért az Egerhez érkezett magyaroktól, azzal kecsegtetve őket, hogy a török testületi tanács meg fogja hozni addig a döntését, aminek alapján a kurucok el fognak távozni településeikről. Bellovics Sámuel 1680 utolsó hónapjában kelt két levelében a Rimaszécsen garázdálkodó, körülbelül 500 főt kitevő török portyázóról számolt be, akik három füleki kolduló rabot és kurucokat öltek meg. Az alkapitány még egy körülbelül 1000 főnyi török lovas osztagról is hírt adott, amely Balogvár környékén tartózkodott.18 19 Helyettese 1681 januárjában két, Egerből érkezett kolduló rab által szerzett értesülését továbbította Kohárynak: az egri török helyőrség nagy része pár nappal ezelőtt elindult valamerre, de nemsokára visszahívták, és azóta erősen őrzi a várat.20 Bellovics 1681 júliusában beszámolt arról, hogy az egri törökök minden falutól szekereket követelnek, és hogy parancs szerint szereljék fel mindegyiket lánccal, fejszével, kapával, legyen rajtuk öt hónapra elegendő élelem, személyzetük pedig két-két erős emberből álljon. Július 10-én Thököly küldöttségeként Tállyai György, Szűcs Mihály és Boros Miklós 200 fős kísérettel Makiárra érkezett, itt magas rangú szpáhi tisztek várták őket, bekísérték Egerbe, ahonnan másnap a kuruc követek sietve távoztak a Tisza irányába. Ugyanezen a 11-i napon egy csausz érkezett kísérettel Egerbe, ahol másnap a török vezetőség dívánt tartott. Bellovics ezekből arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg közös akcióra készül a két ellenfél.21 Az alkapitányok mellett a seregbírók is tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy Koháry István naprakész információkhoz jusson a törökökről.22 Oroszlány István például egy 1675 tavaszán szerencsétlenül történt magyar portyáról számolt be a főkapitánynak.23 Egy másik alkalommal a seregbíró a császári csapatok és az egri törökök Verpeléten lezajlott összecsapásáról adott tudósítást. Strassoldo tábornok ugyanis sáncokat építtetett arrafelé, és a törökök egy erős felderítőosztagot küldtek oda Kara Ibrahim szpáhi tiszt és dívántag vezetésével. A horvát és német csapatok megtámadták őket és győzelmet arattak felettük. Oroszlány István részletesen beszámolt Kohárynak a törökök veszteségeiről: Kara Ibrahim és több, nagy földbirtokkal és pénzvagyonnal rendelkező szpáhi tiszt elesett, köztük két csorbadzsi is, emellett sok sebesültjük is volt, köztük Kara Ibrahim fia, aki a kezén kapta a kardvágást. Egy Egerből jött magyar rab elmondta, 18 Uo. N2 712., Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. október 5.) 19 MNL-OL C 1276. tekercs N2 12615., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bellovics Sámuel két levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1680. december 14. és december 17.) 20 MNL-OL C 1058. tekercs N2 727., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1681. január 16.) 21 MNL-OL C 1297. tekercs N2 15959., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1681. július 14.) 22 A seregbírók írástudó személyek voltak. Minden alkapitányi jelentést, amit csak elolvastam, ők fogalmaztak meg és írtak le, az alkapitány pedig csak a szignóját rakta rá a végére. 23 MNL-OL C 1057. tekercs N2 451., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Oroszlány István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1675. április 30.) 10
