Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2016 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 39. (Salgótarján, 2016)
Történelem - Szepessyné Judik Dorottya: A „nagy háború” egy losonci önkéntes szemével – Patak Károly első világháborús visszaemlékezése a galíciai harctérről
mik.) Mivel a fronton állandóan éhesek voltak, Gyuris elhatározta, hogy felmegy a hegyre az egyik lovásznál levő élelemért, „beoldottam magamról mindent, ami futásban akadályozna, teleszívtam a tüdőm levegővel kiugrottam a fedezékből és rohantam felfelé. Azt a golyózáport, amit utánam küldtek az oroszok, nem felejtem el soha. Lihegve vágtam magam a fedezékbe, (mert az is vök fent a hegyen) valamikor itt megfigyelő álbmás lehetett, alighanem tüzérségi. Kifújtam magam, pihentem, és vártam míg a lövöldözés megszűnik. A tűz csakhamar megszűnt, nyilván azt hitték az oroszok, hogy lelőttek engem. Átvettem a főzőedényt, meg sem néztem mi van benne. Megigazítottam a ruháim, és felugrottam rohanni kezdtem lefelé. Most már köny- nyebben ment, de az orosz ismét tüzelni kezdett, még hozzá géppuskával is. Körülöttem csak úgy pattogott a golyó, valóságos csoda vök, hogy el nem találtak Beugrottam a fedezékbe, ahol csak a pajzs fogta fel a golyózáport Megpihentem és persze a legelső az vök, belenézni az edénybe. Hát uram Isten! KrumpU vök benne, meg se mosták csak úgy piszkosan főzték meg. A sza- ladás közben összerázódott a krumpü, úgy hogy csak egy sáros massza maradt az edényben. Mégis hozzáláttam enni.. Megettük bizony sárosán is. ” A szilveszteri orosz támadást és fogságba esésének történetét Gyuris Ferenc így írta le: „Lent a völgyben egy árok húzódott fel felénk, nem egyenes vonalban, hanem oldok jobb felé, ahol a támadás teljesen fedve vök Idehatokak az oroszok alig 100 lépésre tőlünk. Balokiak frontszakaszon lövöldözés és éktelen lárma támadt Ahhoz még a tüzérség is elkezdett lőni. 300 lépésre tőlünk balra csapott le az első gránát A második pontosan egy irányban felénk 200 lépésre csapott le, a harmadik 100 lépésre. »Péter, végünk van« ebrdítottam magam. »Azt magam is látom« mondta Péter, és lelapultunk a fedezékben, mint az egerek. Dörrenl a negyedik ágyúlövés, ez meg a levegőben robbant Srapnel vök Ez mentette meg az életünket, mert az orosz géppuskatűz miatt ki sem dughattuk a fejünket a fedezékből És a mi puskánk nem működött. A további ágyútűz megszűnt, ami a mostani körülmények között nagyon is gyanús vök Egyszerre az oroszok kiugrottak az árokból és támadni kezdtek. Hátunk mögött hangos úrrá úrrá kiállások hangzottak el »Péter, meg vagyunk mentve« így én. »Meg a fenét, oroszok azok akik hátulról jönnek!« Ez így is vök Kä tűz közé szorítva vártuk, hogy mi lesz. A helyzet kilátástalan vök Ekkor eszembe jutott, hogy az oroszok a géppuska legénységet szokták legyilkolni. »Péter, gyorsan más fedezékbe« kiáltottam és lelöktem a géppuskát a völgybe. Egy néhányat bukfencezett, és ott megáik, csövével felénk. Gyorsan elástuk a revoberánket és átugrottunk más fedezékbe. Legfőbb ideje is vök, mert hátulról jövő oroszok már piszkálták ki a fedezékekből az embereket így záruk le a harctéri eseményeimnek a sorozata.. ” Szilveszter napján „éjjel pedig az oroszok áttörték bal oldalon a frontunkat, és minket hátba kaptak. Menekülni nem lehetett többé, ellerttákni még kevésbé, de tiszta esztelenség lett volna, mert balról elölről és hátulról mindenütt - oroszok rohantak ránk. A századbelieknek is intettem, hogy dobják el a puskáikat, sokan szót fogadtak, és elhagyigákák fegyvereket, de akadtak olyanok is, akik félelmükben nem is tudtak mit csinálni, és nem dobták el a fegyvert. Ezeket a szerencsétleneket az oroszok irgalmatlanul keresztülszúrták, csak úgy bugyborékolt a vérük. Mink is remegve vártuk a sorsunkat. Ezután össze akartak terelni, de jobb oldalról megszólalt a saját géppuskánk, s tűz alá vett úgy minket mint az oroszokat. Alig volt időnk beugrálni a fedezékünkbe. Csakhamar a géppuska elhallgatott, hiszen ott is az átkarolás veszélye fenyegette őket. Hogy el tudtak-e menekülni, azt már nem tudtuk meg. ”28 A továbbiakban Gyuris Ferenc életének új fejezete kezdődött, a hadifogság története. 28 DESEŐ 1941. 83. - GYURIS i. m. 222-223, 227. 99