Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történelem - Praznovszky Mihály: Köznemesség és könyvkultúra a 19. század első felében Nógrád megyében
alakulására. S majd elemezni kell a Nógrádi Nemzeti Intézet történetét is, amely ugyan az iskolai oktatás helyzetét volt hivatva javítani, de adatai bizonyára ide is vonatkoztat- hatóak. További vizsgálatunkban külön fejezetet érdemel majd a megyei polgárság (alapvetően az értelmiség) könyvkultúrájának vizsgálata is. Elkülönítve a nemesi származástól, a valóban polgári származású, ezt a létet vállaló, a közéletben meghatározó szerepet betöltők aránya ugyan ekkor még igen csekély (néhány orvos, ügyvéd, tiszttartó stb.), de kis számuk ellenére is fontos mintahelyzetet teremthetnek a könyvkultúra és a könyv- használat tárgyában.72 A nők olvasási szokásairól is kell majd vizsgálódnunk, mert főleg az 1840-es évektől kezdődően olvasási szokásaik már kialakulnak, elsősorban politizáló környezetük hatására. Ezek helyszíne az otthon, a társasági élet, de megtalálhatók olykor a kaszinókban is. Erre példa Kubinyi Ferenc felesége, Gyürky Franciska, akiről egy, a korabeli Losoncot meglátogató újságíró ezt írta: „van hölgy, ki a szépirodalmat ismeri, ki adakozásnál első, ki a jelest magyar észtermékekből derék könyvgyűjteményt tart a Hiteltől Kathy novelláiig, ki Regélő mellett Pesti Hírlapot is forgat. ”73 S természetesen ott az az általunk feldolgozásra váró nógrádi köznemesi könyvgyűjtemény és vagyoni leltár, amelynek az elemzése, értékelése akár önálló monográfia szintű is lehet. Hogy önmagamat további munkára buzdítsam, visszatérek R. Várkonyi Ágneshez. 1982. február 9-én pontot tett a Mocsáry monográfia hasonmás kiadása elé írt ajánlása utolsó szava után. Amit abban megfogalmaz, egy szót sem vesztett időszerűségéből. Ahogyan írja, első egyetemi szemináriumi dolgozata Nógrád megye történetéről szólt, s annak élére ezt a mottót tette: „A történelem hatalmas távlatokat nyit meg a vele foglalkozó előtt, de nagyszerűségét csak akkor értjük meg igazán, ha minden alkotó darabjával tisztában vagyunk. ” Kubinyi Ferenc 72 Erre vonatkozóan vannak már előzetes kutatások más tájegységek vonatkozásában. Mint pL Hudi József idézett művében: A veszprémi polgárság könyvkultúrája a XVIII-XIX. században. I. m. 97- 125.; KOVÁCS KIS GYÖNGYI: Könyvek a kolozsvári polgárok 16-17. századi hagyatékaiban. 1. m. 48- 59. Ő utal arra is, hogy azért a könyv mindig drága portéka volt, tehát a vásárlási szándék és a megvehetőség nem esett egybe. 73 TO MATTI: Losoncz a mint van. In: Regélő Pesti Divatlap, 1842. 50. sz. jun. 23. 398. 192
