Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből
csiszínt. A mi javaslatunk az, hogy ezt a takarmányoskamrát használják fel irodahelyiségnek és a most kiszemek cselédlakást alakítsák át konyha és raktárhelyiségnek, mely annak minden tekintetben megfelel Véleményünk szerint a zsidó munkaszolgálatos irodavezetőnek semmiesetre sem szükséges külön hálószoba, ami a cselédházban lenne, az- ákal hogy az egyik helyiséget irodának, a másikat hálószobának rendezze be. Szíves intézkedését kérve, maradtunk teljes tisztelettel: Luby örökösök vadaskerti gazdasága Ürmössy” A kérelem hátoldalára Tilger Károly katonai nyilvántartó feljegyezte, hogy a . helyszínen megvizsgákam a panaszok elszállásolást és az elszállásolás alól a panasz tárgyát képező kocsi színt felmentettem. ”25 1945. május 23-án a Nógrád-Hont Vármegyei Földbirtokrendező Tanács véghatározatban kötelezte Salgótarján nagybirtokosait földjeik átengedésére az államnak. A Luby örökösök földterületeinek egy részét, az addigi parcellázások folytatásában, házhelyek kialakítására vették igénybe. A szántóföldi gazdálkodásra alkalmas területeken megalakult a rövid életű Vadaskerti Állami Gazdaság. A szeszgyár beszüntette működését. Ugyan többször is tervezték újraindítását, de ezekből nem lett semmi. Az erdő állami tulajdon lett, a Mailért (Magyar Állami Erdészeti Rt) kezelésébe került. 1947-ben a város polgármestere kérte a Földmívelésügyi Minisztériumtól, hogy „a Luby örökösöktől a város határában megvákott és állami tulajdonba kenik erdőből 22 k. hold területet eszményi bér ellenében a város részére bérbe adja". Elutasító ugyan, de a „lakosság üdülési érdekeit mékányolni kívánom” - írta az államtitkár. Ezért az erdőgazdaság váci erdőigazgatóságát felhívta, hogy a kirándulók részére nyissa meg az erdőt.26 A vadaskeri kastélyt végül is nem vették igénybe gyermekotthon céljaira, hanem elkezdődött a huza-vona sorsáról. A salgótarjáni Ufosz elnöksége 1947. november 15-én levelet írt a vármegyei földhivatalnak. Ebben tiltakozik a kastély Mallertnek juttatása ellen, „tekintettel arra, hogy az a juttatott kisemberek érdekek sérti”. Egyrészt, mert „a Mailért a kastély alsó részének szoba konyhás lakásában lakó vök gazdasági cselédet, jelenlegi juttatottat, Füleki Józsefet ki akarja lakoltat- rtiésa kilakoltatás végrehajtására...a salgótarjáni járásbírósági végrehajtót utasította ...annak ellenére, hogy a polgármesteri hivatal lakást biztosüani nem tudása mai napon az ügy végleges eldöntéséig az eljárás felfüggesztését kérte”. Másrészt pedig „a földműves szövetkezetnek az üzembehelyezett szeszgyárhoz és az Ufosznak székház céljaira szüksége lesz minden megfelelő épületre”. Ezért kérték, hogy a kastélyt „minden további vita elkerülése végett a Salgótarjáni Földműves Szövetkezetnek szíveskedjék juttatni. ”27 Még abban az évben a földhivatal határozatot is hozott a juttatásról Hogy ténylegesen mit tervezett a földművesszövetkezet vezetősége az épülettel, nem tudni, de tény, hogy 1949. novemberében az igazgatósági ülésen úgy döntöttek, hogy a „20x8x5 m alapterületű kastélyt a hozzá tartozó kerttel a városnak átadja és hozzájárul ahhoz, hogy ezen ingatlan a szövetkezet nevéről a városra legyen írva. ”28 Az ügy az erdőgazdaság fellebbezése következtében a Földművelési Minisztérium keretében működő Országos Földhivatalhoz került. „A lefolyta25 MNL NML V. 183. a. Salgótarján város polgármesterének iratai 9953/1944. 26 MNL NML XXTV. 201. a. Nógrád-Hont Vármegyei Földhivatal iratai 14500/1947. 27 MNL NML XXTV. 201. b Nógrád-Hont Vármegyei Földhivatal iratai 122. 59/1947. 28 MNL NML XXTV. 201. Nógrád-Hont Vármegyei Földhivatal iratai 8153. S/3-4 (1950) 98
