Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Cs. Sebestyén Kálmán: Jelenetek egy birtok történetéből
rabok a szeszgyáron belül és kívül; 1 db teljes finomító készülék, amely óránként 100 l 96-96,5 %-os trales erősségű finom szeszt termel komplett; 1 db 1000 kg-os tizedes hordómérleg; 10 db mérlegsúly...; 1 db fakád 40 hl-es tehénistállóban; 1 db fakád 44 hl-es a lóistállóban, belül csövekkel ellátva, rézcsappal; 1 db darálógép az istállóban... Műszerek: 1 db szeszfokoló hitelesítve 0 fok - 100 fok; 2 db szeszfokoló nem hitelesítve; 2 db zaharométer (cukormérő); 1 db fitráló készülék; 2 db kémcső; 1 db üvegpálca; 3 db kémpohár; 2 db tölcsér; 1 db lopó; 1 db hőmérő; 1 db hőmérő keverőkádba való; 1 db savmérő; 1 átszámítási táblázat; 1 db 3 m hosszú tömlő 1 cobs; 1 db bőrprés; vízvezeték a tehénistálbban végig. ”u III. Második kísérlet a birtok működtetésére Férje halála után özv. Luby Istvánná született Fáy Ilonára hárult a teher a négy kiskorú gyermek nevelése mellett a birtok irányításában. Elsőként a bevételek kisebb részét kitevő bányászati tevékenységet adta bérbe. 1926. júniusában szerződést kötött Ligeü Ferenccel, mely szerint hat évre „jogot adtam Önnek arra, hogy a salgótarjáni Vadaskerti birtokon már feltárt két kőbányában követ és a Pipishegyen a Kübásártér febtt lévő homokbányából homokot termeljen. A bányaművelést kötebs Ön okszerűen folytatni. A kő- és homok fejtés csakis a már meglévő és feltárt bányákban van joga, új bányákat csak előzetes és kölcsönös megálhpodás után nyithat”. Kötelezettségként előírták, hogy a Vadaskerti gazdaság céljaira fejtési önköltségi áron adja a követ, illetve a kitermelt kő egy részéből a törvényhatósági útból kiinduló és a szeszgyárig terjedő magánutat épít ki 3 év alatt.12 13 A munka el is készült, amit 1931-ben Vágó Péter járási útbiztos igazoló levele bizonyít: „Tekintetes Árvaszék! Tisztebttel közlöm, hogy a kiskorú Luby testvérek vadaskerti ingatianain a mátraverebély-fübk-sidi törvényhatósági úttól a vasúti átjárón keresztül a kastély ebtt, egészen az udvarban lévő istállóig utat építettem, melyen 1 drb kőhi- dat és 2 drb betoncső áteresztőt is készítettem. A fenti munkábtok összköltsége - bebszá- mítva gőzhenger, gépész, fűtő, szén, obj, kő, homok, kőműves és egyéb napszámbérek összesen 3800 R, azaz háromezemyolcszáz pengőt tesz ki. Ezen költség teljes egészében kifizettetett. ”14 A kőbányáról kötött szerződés után egy hónappal később özv. Luby Istvánné kérte a salgótarjáni árvaszéket, hogy járuljon hozzá a vadaskerti birtok bérbeadásához Quitt Gyula ceredi lakosnak. Jegyzőkönyvbe mondja: „Részemről korábban történt érdeklődésemhez képest először nyertem hozzájárulást ahhoz, hogy az özvegyi jogommal terhelt hagyaték - a nyilvános árverés melbzésével magán, s iüetve szabad kézből történt bérbeadás útján hasznosíttassék. - Hosszú érdeklődésem után a bérbevevő oly ajánbtot tett, s illetve a megszabott föltétebket úgy fogadta el hogy ennél előnyösebben - nézetem szerint a nyibános árverésen sem bhetett volna a birtokot hasznosítani. Megjegyzem, hogy köztudomás szerint a birtok fekvése és tabja, vabmint a mívelési ágak figyelembe vétele méüett, csakis a minimális hasznot hajtja. ”15 12 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai (Luby kiskorúak) 13 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 714/1931. árv. 14 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 720/1931. árv. 15 MNL NML V. 184. Salgótarján város árvaszékének iratai 660/1926. árv. 92
