Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Judik Béla–Szepessyné Judik Dorottya: „Felbecsülhetetlen kincsük Salgó” – tájtörténeti vázlat a középkortól a 20. századig
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNETI ÖKOLÓGIA XXXVIII. KÖTET (2014-2015) „FELBECSÜLHETETLEN KINCSÜNK SALGÓ” - TÁJTÖRTÉNETI VÁZLAT A KÖZÉPKORTÓL A 20. SZÁZADIG JUDIK BÉLA - SZEPESSYNÉ JUDIK DOROTTYA Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján Bevezetés „Ma már vitathatatlan, hogy a környezet szerves része, aktív szereplője az emberiség történelmének.” - állította R. Várkonyi Ágnes az Európa híres kertje című tanulmánykötet első fejezetében.1 A társadalomkutatók többsége egészen az 1960-as évekig úgy vélekedett, hogy a természeti környezetnek nem volt számottevő szerepe a társadalom és a gazdaság működésében. Ezt az állítást azóta már több oldalról is cáfolták: például természettudományos mérésekkel éghajlat-környezeti változásokat mutattak ki a történeti korok idején. Társadalom- kutatók levéltári és régészeti források alapján a környezeti viszonyok vizsgálata során szintén hasonló eredményre jutottak. A természeti környezet történeti léptékű változásai az esetek döntő többségében az éghajlat ingadozásaira vezethetők vissza. A történeti ökológia fogalmának és működési területének tisztázásához Rácz Lajos Magyarország éghajlattörténete az újkor idején című művében megfogalmazott sorait vesszük alapul A történeti ökológia kutatását két értelemben lehet számítani: tágabb értelemben az ember megjelenésétől, szűkebb értelemben a mezőgazdasági tevékenység megindulásától Rácz Lajos hangsúlyozza, hogy a történeti ökológia nem sorolható be a tudományok hagyományos, 18-19. század elején kialakult rendszerébe, „inkább a természeti és társadabmkuta- tás »embertudományi« diszápünáris övezeteinek egy alternatív körülhatárolási lehetőségét jelenti. ”1 2 A legújabb felfogás szerint a történeti ökológiai kérdésekkel foglalkozó kutatók a természeti környezetet az emberi történelem aktív tényezőjeként értelmezik, amit a tanulmányunkban szintén követünk.3 A történeti ökológia, mint új tudomány az 1986 nyarán rendezett berni Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszuson fogalmazódott meg. Magyarországon 1989 őszén, az 1 R. VÁRKONYI Ágnes: A legfiatalabb tudomány. In: Európa híres kertje. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes, Kosa László. Bp„ 1993. 12. p. (továbbiakban R. VÁRKONYI - KOSA 1993.) 2 RÁCZ Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, 2001. JGYF Kiadó. 11-13. p. (továbbiakban RÁCZ 2001.) 3 Mendöl Tibor a Kárpát-medence földrajza című műben külön fejezetet szentel az ember szerepének a táj életében és alakulásában, továbbá az ember formálta táj történetének a Kárpát-medencében. BULLA Béla - MENDÖL Tibor A Kárpát-medence földrajza. Bp., 1999. Lucidus Kiadó. 59-76. p. 61
