Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember

kaerőhiány, az állatállomány igénybevétele, amely főként a lóállományt sújtotta, de a szarvasmarha állomány is 21%-al esett vissza 1916-ra az utolsó békeévhez képest.67

Ruszinkó Antal valószínűleg nemcsak a fentiekben vázolt körülmények miatt fejezte be a gazdálkodást, hanem családi okok is befolyásolhatták. 1911-ben meghalt egyetlen fia, Miklós, aki 1911-ben elkapta a TBC-t és március 14-én elhunyt 28 éves korában, majd lányának férje, Sárói-Szabó Lajos alezredes, az I. világháborúban hősi halált halt az orosz frontonl914- ben. 1916-ban felesége, Kék Gizella is elhunyt, aki éppen a tej mérését és szállítását intézte, ugyanis ő volt a felelőse a tejfeldolgozásnak.

Két lányunokája még kiskorú volt, nem volt, aki továbbvitte volna a gazdaságok Egyikük, - Sárói Szabó Margit (1908-1991) „Giti” - visszaemlékezéséből tudjuk felidézni a szécsényi gazdaság mindennapjait, mivel a nyarakat 1918-ig a nagyszüleinél töltötte. Emlékei szerint a nagyapja sokat alakított a lakóházon, miután megvette, hiszen a lakóházban folyóvíz volt fürdőszobával, az udvar végénél lévő magtár pedig ugyanakkora volt, mint a lakóház, istállóépülettel, tejhűtő „separáttal”, szecskázóval Néhány alkalmazott nevére is emlékezett: „Nagyapám úgynevezett parasztgazdát tartott, akit Dudok Mihálynak hívtak. Azután emlékszem a kerülőre, Pistának hívták és a Káprásalján lakott, a parádés kocsis pedig Miska volt, ő kezelte a magtárt is, azután Balassagyarmaton rendőr lett. Este ezek mind bejöttek az üveges verandára (ez ma is megvan), és itt beszélték meg a másnapi munkákat, ezt „parancsolat kiosztásnak” nevezték, és én igen boldog voltam mint gyerek, ha szabad volt ott lenni. Még emlékszem Gyuricka Terká- ra, aki főzött a napszámosokra. Józsa Ferencné Rozi néni nélkül nem történt semmi a házban, például a vajköpülés, amit Budapestre szállítottak, meg a piacra vittek.”68

A Ruszinkó Antal által igazgatott tejszövetkezet még 1914 előtt (pontos dátumot nem találtam) befejezte működését, a gőzmalmát 1914-ben bérbeadásra kínálta.69 70 A családi tényezőkön kívül, - szintén unokája visszaemlékezése alapján - az 1914-1915 között állami hadi- kölcsönbe fektetett pénze is elértéktelenedett, és 1918-ban a felszámolás mellett döntött. (8.kép.) Ekkor a városi képviselő-testület is megköszönte Ruszinkó Antalnak a testületben eltöltött 40 éves munkáját.70 Házát eladta Velics Lajosnak, és Budapestre bérlakásba költözött. 1924. május 9-én 87 éves korában hunyt el.71

Á.pvev'ésl hifiiét«1*«.

Gazdálkodás felhagyása miatt Ruszinkó Antal királyi tanácsosnál, Szócsényben, Nógrád megye, összes gazdasági eszközök, Hofherr és Schrantz-féle 8 lóerős gőzcséplöszekrény kazánnal, kazalozóval, rostával, zsákolóval, vasszerkezetű fiirész- szel, vető- és marokrakóaratógépekkel, rosták, répavágók, szecskavágók, tengeri- morzsolók, Sack-fólo ekék, boronák,f a- és vashengerek, szekerek, hintó, elsőrendű, lószerszámokkal, kapáló- és töltőekékkel, fa- és vasgrubberekkel cs egyéb gazdasági felszerelésekkel, augusztus 18-án, esetleg következő. napokon, önkéntes árverésen a legtöbbet ígérőnek, készpénzfizetés mellett, eladatnak. 1403

8. kép. Köztelek, 1918.08.17/32. sz.

67 ESTÓK-FEHÉR-GUNST-VARGA, 2008, 147. p.

68 Sárói Szabó Margit levelei Galcsik Zsolthoz. KFM Dók. 2014. 1. 574-582.

69 Köztelek, 1914.01. 24./8. sz., 235. p.

70 GALCSIK 2002, 126. p.

71 GALCSIK 1989, 24-25. p.

58