Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Kazareczki Noémi: Ruszinkó Antal, a szécsényi mezőgazdász és közéleti ember
Takarékpénztár Részvénytársulat igazgatója,49 1895-ben a városi tűzoltó egyesület parancsnoka lett.50 Apósa halála után a Balassagyarmati Könyvnyomda Rt.-nek egyik alapító tagja 1894-ben. A részvénytársaság a Nógrádi Lapok és egyéb folyóiratok kiadását szorgalmazta, s az igazgatósági tagok között olyan neves személyiségek voltak, mint Sztranyavszky Géza, Baintner Ottó, Reményi Károly, Feledi Ignác, Szilágyi Mór, Darvai Ármin, Kanitz Ödön, Révész Dezső, Horváth Danó, Kondor József és Nagy Iván.51 1894. szeptember 17-én különleges eseménynek lehetett részese Nógrád megye „közönsége”. Ferenc József a vármegyébe látogatott, s a megyei küldöttségi tagok Kismarosnál várták a királyt, és onnan kísérték Balassagyarmatra. Ruszinkó Antal (és ifj. Farkas Ferenc) négyes fogatával részt vett a díszkíséretben.52 Ebből is látszik, hogy a megye legbefolyásosabb emberei közé tartozott. Ruszinkó Antal aktív politikai tevékenységet folytatott a városi képviselő testületen kívül is. 1907. február 5-én Ferenc József királyi tanácsosi címmel ruházta fel,53 1907-ben kinevezték Nógrád vármegye közgazdasági előadójának (az 1882. XX. törvénycikk alapján), így az ipar-, fölművelés-, és kereskedelemügyi miniszternek a törvényhatóságban szakközege lett.54 1910-től egyre többet foglalkozott a parasztság oktatásának megszervezésével, ennek érdekében többször tett javaslatot a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület ülésein. Szerette volna elérni, hogy a megyei tantestületek gyűléseinek tárgysorozatába gazdasági előadások is bekerüljenek.55 Elképzeléseit kis könyv formájában: Javaslat a népgazdasági oktatás szervezéséről címmel jelentette meg. Ebben egy mezőgazdasági iskola létrehozásának tervét vázolta fel Az oktatást elsősorban olyan parasztfiúk számára képzelte el, akik katonai szolgálatot teljesítettek Losoncon és Balassagyarmaton, így a leszerelés idejére elsajátíthatták volna a mezőgazdasági alapismereteket. Másik célja, hogy a föld és a falu szeretetét ébren tartsa bennük, megakadályozva, hogy a városban maradjanak és „a proletároknak, s a szocialista tévtanok áldozatainak számát szaporítsák”.56 Ezt egy öt tagú népoktató bizottság felállításával képzelte el, akik az egész vármegye területén egységes elvek alapján szervezik az oktatást. Ugyancsak a vármegyei gazdasági egyesület népoktató bizottságának kellett volna képzett gazdákból, papokból néptanítókból, erdészekből, kertészekből, jogászokból, orvosokból, állatorvosokból a tanítótestületet megszervezni. Fölvázolta azokat a főbb témaköröket (és alpontjait), melyek a tantervet meghatároznák: „I. Földmívelés, II. Konyhakertészet, III. Szőlőművelés, bortermelés ápolás, IV. Gyümölcstermelés, V. Állattenyésztés, VI. Különfélék,57 VII. Házi ipar”. Ez a terve már nem valósult meg. 49 Központi Értesítő, 1888. 12. 30./115. sz., 975. p. 50 GALCSIK 2002, 24, 59, 70. p. 51 TÓTH 2006, 56. p. 52 Fővárosi Lapok, 1894. 09. 18./258. sz., 2213-2214. p., Pesti Hírlap, 1894. 09. 18./261. sz., 4-5. p. 53 K19-Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi Könyvek-71. kötet, 701. p. 54 Tiszti cim- és névtár, 1907, 26. évf., 317. p. 55 Köztelek, 1910. 02. 23./16. sz., 455. p. 56 RUSZINKÓ 1910, 10. p 57 Ebben a fejezetben 20 altéma található, az adó-, pénzügyi, jogi ismereteken kívül még az alkoholizmus és az amerikai kivándorlás problematikájával is foglalkoztak volna az iskolában. RUSZINKÓ 1910, 15-ló.p. 56
